Börtönt kapott, mert zsebre vágta a korrupcióra szánt pénzt

Az ítélet szerint a vádlott valótlanul azt állította, hogy a pénz egy részét egy minisztériumban dolgozó, a pályázatról döntő ismerősének kell átadni, hogy aláírja a támogatást. A hiszékeny házaspár fizetett, de a vádlott természetesen nem tett semmit a pályázat érdekében, s a pénzt sem adta vissza. Miután a házaspár rájött, hogy becsapták, feljelentést tettek a nő ellen.

Aki azért juttat pénzt hivatalos személynek – akár közvetítő útján –, hogy őt befolyásolja, az ügye kedvező elbírálását biztosítsa, bűncselekményt követ el. Akkor is, ha a magát közvetítőnek feltüntető becsapja őt. Hiszen abban a tudatban adja át a pénzt, hogy azzal a közvetítő hivatalos személyt fog megvesztegetni. Ezért a házaspár tagjait korábban már jogerősen pénzbüntetésre ítélték.

A nem létező ismerősével nyerészkedő nőt a Székesfehérvári Törvényszék befolyással üzérkedés bűntette miatt 2 év 3 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 480.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a kicsalt összegre vagyonelkobzást rendelt el. 

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe. A korrupciós bűncselekmények társadalomra veszélyessége nagy. Káros hatásuk, hogy ismertté válásuk – szinte – törvényszerű következménye, hogy a társadalom tagjainak a hivatalos személyek befolyástól mentes működése iránti bizalma megrendül. Az eljárás másodfokon a Győri Ítélőtábla előtt folytatódik.