Leszerelte a szomszéd kéményét, meg is ölhette volna ezzel

A vádirati tényállás szerint a 60 éves német állampolgár egy Győr melletti kisvárosban él, és nem nézte jó szemmel tavaly augusztusban a szomszéd ingatlan felújítási munkáit. Ott kondenzációs kombi kazánt szereltek fel az alagsorban, és az ominózus kémény – a jogszabályoknak megfelelően – az épület oldalfalán keresztül a vádlott ingatlana felett ért ki a szabadba. 

A vádlott nehezményezte, hogy az benyúlik az ingatlanára, ezért a kémény épületen kívüli szakaszát leszerelte, majd a kiálló csonkot fóliával bevonta. Ezzel a kazánt nem tette ugyan működésképtelenné, de a lefóliázás miatt fennállt a veszély,– húzza alá a vád –, hogy az oxigénhiányos égés miatt a távozó égéstermék feldúsul szén-monoxiddal. Ráadásul a szétszerelés miatt a füstelvezető és egy síkba került a friss levegőt beszívó csövekkel, így fólia sem kellett hozzá, hogy szén-monoxid keletkezzen. Vagyis a szomszéd ügyintézése súlyos mérgezést okozhatott volna. 

Az ügyészség vádat emelt, a tettért egy évig terjedő szabadságvesztés büntetés is kiszabható. 

Dézsi Csaba András polgármester.

11.00 óra: A gázszolgáltató beszámolója a lakossági fogyasztókat nem igazán fogja meg, szakmai tényeket sorolt fel a műszaki igazgató. Radnóti Ákos a Kuopio parki munkák kapcsán fejezte ki köszönetét az MVM-nek, több hozzászólás nem volt.

Jöhet a költségvetés módosítása, Pollreisz Balázs kér szót: „Győr városának milyen olyan ki nem fizetett számlái vannak, vagy igényei, amit ki kellene fizetnie, de nem akarja vagy késedelmesen tudja kifizetni?” Írásban kéri a választ. Dézsi Csaba András polgármester azért válaszol előre is, a Volán-számlát vitatják. A könyvvizsgáló átnézi a Volán-számlákat is – mondja. Több kérdés nincs, napirendi pont elfogadva.

Lakbérek mértéke az újabb téma - Pollreisz ismét: „Ami előttem van rendelettervezet, az rengeteg gondolatot ébresztett bennek. Van egy erdélyi közmondás, hogy egy falu szépségét nem a templom mutatja meg, hanem az, hogy a koldusokkal hogyan bánnak – mondja, hozzátéve: - Ezek az emberek 15-20 ezer forintot tudnak fizetni a lakbérért, s már emelték nekik 10 ezerrel, most pedig újabb emelés jönne számukra. Erre mindenképpen nemet kell mondani. A legelesettebbekből bevenni többletköltséget nem lehet. Van sok olyan cég, amely többet fizethetne. Van, aki milliárdokkal kevesebbet fizet a kedvezményeknek hála.” Sánta Ferenc novelláskötetét adja ezek után át.

„Ez még csak a III. alabárdos szintje, még fejlődni kell a színészetében” – mondja Dézsi. Aztán folytatja: a szociális bérlakásokban nem azok laknak, akik valóban rászorulnak. Ez darázsfészek, belenyúltam, tudom, hogy bántja az embereket. A szociális bérlakásokban szerintem a kiutaláskor még valóban azok laktak, akik rászorultak, de most már öröklés után a gyerekeik, unokáik használják. A piaci díj egynegyedére emeljük fel – a szakértők javaslatára. S a többség ezt ki tudja fizetni. Aki rászoruló, azt segíteni kell. Segítjük is. Ha erről nem tud, akkor Ön felkészületlen, nem végzi jól a munkáját. Ha pedig ismeri, akkor álságos céllal szólalt fel. A novellát ismerem, természetesen. Az apám is erdélyi, ők nem szeretik a sumákolást. Azokat az embereket kell támogatni, akik rászorulnak. A milliárdosok pártja, amelynek tagja Ön is, szemforgató módon felszólal… Győrben beragadt a lakáspiac, két év alatt sem tudtam áttörni a falat, óriási az ellenállás. Én szociálisan érzékeny vagyok, Ön pedig azokat képviseli, akik, akik szociális bérlakásban élnek, de nem rászorulók.”

Pollreisz: „Megosztóan, gyűlöletképpen beállítani azokat, akik szociális bérlakásban élnek, visszautasítom az érintettek nevében! S várnám a választ arra, hogy az így befolyt pluszpénzt hány új bérlakásra fordítja a város?”

Balla Jenő: „Hasonló dilemmáim vannak, mint a polgármesternek. Tudni olyanról, aki a megörökölt bérlakást kiadja albérletbe. Ők valóban piaci alapon fizessék meg az ingatlant. Most az van, hogy kiutalunk egy bérlakást, de kontrollt nem gyakorlunk.  Ezt nem értem meg. Ismerek én is olyan nénit, aki 40 ezer forintból él meg, s most várja, mi lesz vele. Kontroll, kontroll, kontroll – a népjóléti osztálynál. Ezt kérem. Hogy a rászorultak kérhessenek kedvezményt. A lakókkal kommunikáljunk. Jó az irány, de válasszuk külön a rászorulókat és az albérletet kiadókat.”

Szeles Szabolcs alpolgármester is szót kér: „Roppant hatásvadász volt Pollreisz Balázs felszólalása, de ez olyan kérdés, amit harminc éve meg kellene oldani. Több mint négyezer bérlakása van a városnak, olyan vagyonon ülünk, amit nem lehet így fenntartani. A megőrzése közös felelősségünk és feladatunk. A piaci ár negyedére emeljük a díjat, a szociális ellátórendszer így sem sérült. Az adópolitikával összehozni a kérdést megint csak érthetetlen. Romantikusan hangzik, hogy több iparűzési adót fizessenek nagyobb cégek, de ez átláthatatlan.”

Dézsi Csaba András: „Aki szociális bérlakásban él, mert a nagymamája jogosult volt, s aki bent él, bár nem rászorult – annak is a város fizesse a közös költségét? Milyen szociális érzékenység ez, képviselő úr?” – üzen ismét Pollreisznek a polgármester.

(Folytatjuk.)