Tanúból vádlott lett és bíróság előtt áll már a darnózseli feleséggyilkos testvére

Ahogy megszületett a Kúrián 2020 októberében a jogerős ítélet – ami a korábban kétszer felmentett, egyszer 7 évre ítélt feleséggyilkost 21 évre küldték a rács mögé –, az áldozat bátyja és sértetti képviselője azt nyilatkozta: megteszik a feljelentést az elítélt testvére ellen. A nyomozás hamis tanúzás miatt tavaly tavasszal indult és a Győri Járásbíróságon ma F. Csilla állt vádlottként 

F. Csillát minden alkalommal figyelmeztették arra, hogy közvetlen hozzátartozóként élhet a mentességi jogával a 2014-ben történtekkel kapcsolatban. Ennek ellenére tette vallomásait arról, hogy testvére az áldozat megölésének időszakaszában nála járt Mosonmagyaróváron. Erről még az a bíróság is kimondta Tatabányán, hogy hazugság, amelyik az emberölés vádja alól felmentette N. Jánost. Ezt mondta ki: „A szakértői véleményben tehát egyértelműen rögzítésre került, hogy a rendelkezésre álló hívások időpontjában a vádlott telefonja nem volt abban a körzetben, ahol F. Csilla lakott. Az sem lehetett, hogy a vádlott fent van a lakásban, a kocsi pedig ott, mert a mobiltelefon akkor is a környezetében lett volna. Ki van tehát zárva, hogy ott lett volna a hívások időpontjában”. 

Dr. Jován László ügyvéd szerint bulvárszintű volt a kúriai ítélet, amivel 21 évet szabtak ki a darnózseli N. Jánosra. Fotó: Laczó Balázs 

A tanú először azt vallotta: 8-kor járt nála N. János, és 20-40 percet ketten voltak lakásban. Majd azzal szembesítették, hogy 7 perccel 8 után nem fogadott hívása volt a férfitől, ettől kezdve úgy fogalmazottt „8 körülre” emlékszik. Vallomását a bírósági eljárásban kétszer is megismételte.  

„Nem ismerem el a bűnösségemet” – felelte ma dr. Lappincs Szabolcs bíró kérdésére, majd arról beszélt, hogy ő annak idején, amikor először kérdezték, nem tudhatta, hogy ezt ilyen pontosan kell felidéznie. „Én a valós dolgokat mondtam el, a testvérem rendszeresen ott volt nálam és a híradástechnikai szakérőt is azt támasztotta alá, hogy akár nálam is járhatott ekkor. Nem kellett alibit biztosítanom, nem is biztosítottam volna és nem volt mire alibit biztosítani – szögezte le. 

A hölgy védője az a dr. Jován László, aki N. Jánost ügyében is eljárt. Azt mondja: ha a tárgyalás érdemben elkezdődik a mostani előkészítő ülés után, indítványozza, hogy beidézzék a híradástechnikai szakértőt, mivel ő szerinte nem mondta ki egyértelműen, hogy N. János nem lehetett ekkor a testvérénél. Az akkori bizonyítás egyébként nem is ezt a kérdést vizsgálta, hanem azt, hogy N. János és feleségének mobiltelefonja együtt utazhatott-e Mosonamagyaróvárról Darnózselire.  

A védő N. János és F. Csilla férjét is be szeretné idéztetni, de a bíróság jelezte: jelen állás szerint erre várhatóan nem kerül sor. 

F. Csilla nem kívánt nekünk nyilatkozni, csak annyit elmondott: nemcsak magát, de testvérét is változatlanul ártatlannak tarja. 

Dr. Lappincs Szabolcs bíró tájékoztatta F. Csillát, most sem köteles vallomást tenni. Fotó: Laczó Balázs 

Védője, Jován doktor pedig beszámolt arról, hogy alighanem lesz még egy bizonyítási indítványa, mert anélkül, hogy nyomozott volna ez ügyben, ismertt vált számára a két különösen védett tanú személyazonossága. Zárójelben tesszük hozzá, hogy a nevüket és a lakcímüket velünk, a sajtóval is kérdés nélkül közölte. Márpedig – amint állítja – ettől kezdve perújításra lát lehetőséget az emberölési ügyben, mert szerinte nem Csilla hazudott, hanem a két „manipulált” védett tanú, és a védelemnek nem volt lehetősége őket megkérdezni.  

Kifejtette azt is, hogy egy többszörösen mérlegelt ítélet született 2020-ban, s „egy bizonyítékmérlegeléssel elvetett vallomás esetében szerinte erősen vitatható, hogy ez alapján megállapítható-e a hamis tanúzás. „Annak objektíve kell hamisnak lenni. Az egyes szempontok közül azt fogadta el a bíróság, ami a vádat támasztja alá, ami pedig nem támasztja alá, sőt kifejezetten cáfolja, azt elvetették” 

A védő korábban alkotmányjogi panasszal élt, beadványát visszautasították, ezután a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a tisztességes eljáráshoz való jog miatt. A Kúria 21 évről szóló ítéletét pedig egyszerűen bulvárszintűnek nevezte.