Áttörés a hasnyálmirigy-rákgyógyításban? – válaszol a győri professzor

A hasnyálmirigyráknak a korai stádiumban gyakran nincsenek tünetei. Ezért általában előrehaladottabb és nehezebben kezelhető, amikor felfedezik. Ahogy a rák terjed, egyebek közt emésztési zavarokat, a bélműködés megváltozását, valamint has- vagy hátfájást okozhat. Ezekből a tünetekből azonban nem biztos, hogy azonnal diagnosztizálják a betegséget.  

A hasnyálmirigyrák leggyakoribb formájában, a duktális adenokarcinómában szenvedők esetében 20 páciens közül kevesebb, mint egy marad életben öt évig vagy tovább. A korábbi felismerés javíthatná az esélyeket. A kutatást végző spanyol tudósok egy madridi és egy barcelonai kórházból toboroztak betegeket. Csak néhányuk szenvedett duktális adenokarcinómában, a többieket kontrollcsoportként választották ki az összehasonlításhoz. A kutatók az önkéntesektől vett köpet- és székletmintálat elemezték, hogy lássák, van-e észrevehető különbség a csoportok között. A nyálminták eredménytelenek voltak, de a székletminták olyan különbséget mutattak, amely a kutatók szerint hasznos lehet a hasnyálmirigyrák diagnosztizálásában.  

A különbséget a bélbaktériumok, gombák és más mikrobák eltérő mintázatában vagy genomikai profiljában fedezték fel. Ezek alapján azonosítani lehetett a betegségben szenvedőket, függetlenül attól, hogy a rák milyen stádiumban volt. A kutatók további vizsgálatokat javasoltak, ezek közül néhány már folyamatban van. Független németországi kutatók kisszámú betegeken igazolták az eredményeket, és a tesztet Japánban is kipróbálják.  

Eddig szól a BBC-anyag fordítása, egy laikus nyilván áttörést gondol és remél ezektől a mondatoktól; de hogy valóban így van-e, azt mondja el olyan valaki, akinek évtizedes tapasztalata van ezen a területen. Oláh Attila sebész professzor elöljáróban leszögezte: ez egy érdekes és ígéretes kísérlet, de a hasnyálmirigy-daganat ettől/ennek ellenére még sajnos gonosz és aljas betegség marad évekig. Nézzük részleteiben, az átlagember számára is érthetően az egyébként bonyolult szakmai kérdést: 

Az emberi szervezetben genetikailag kódoltan vannak jelen a baktériumok és az egyéb mikroorganizmusok, bizonyos betegségeknél ezek aránya valóban megváltozik.

A hasnyálmirigyráknál is lehet tudni, melyik az a baktériumfajta, amely lényegesen gyakrabban fordul elő a betegekben, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy feltétlenül ez okozza a rosszindulatú daganat kifejlődését. Az is lehet, hogy ez egyszerűen csak okozat, azaz a daganat hatása. 

A szűrés a második alapvető kérdés: egy vizsgálat fokmérője az egyszerűség és a megbízhatóság. A prosztatarák esetében a vérvétel egyszerűen, pontosan és gyorsan kimutatja a betegséget. Ez a hasnyálmirigy-szűrés esetében mostanáig megoldhatatlan. Az sem mindegy ugyanakkor, hogy ha egy eredmény utal is egy kezdeti stádiumú betegségre, a daganat valójában hol található. Hol kell csonkolni? A hasnyálmirigy-műtétek – mondja a szakorvos, aki rengeteg ilyen operációt végzett már – nagy beavatkozásnak számítanak, csupán a gyanú okán nem vágnak, vághatnak bele, mert akkora a kockázat. Jóval nagyobb, mint amikor egy feltételezett emlődaganatnál az esetleg bizonytalan szövettannal bíró képletet eltávolítják.   

És még mindig nincs vége sajnos a „de”-knek. A vastagbélrák esetében a tükrözés a már említett egyszerű és megbízható szűrési mód, azt is lehet tudni, hogy ha az eredmény negatív, öt évig nyugodt lehet az orvos és a páciens is. A hasnyálmirigy-daganatnál ez sem igaz. Ez egy nagyon gyors lefolyású daganat, így akár félévente meg lehetne ismételni a szűrővizsgálatot a teljes bizonyosságért – de ez lehetetlen.