Fenékküszöbről még hallani sem akartak, „bár egyet talán el lehet viselni néhány évig" (9.rész)

Gyurkó, az új környezetvédelmi miniszter a zöld mozgalmak mosonmagyaróvári országos találkozóján 1993 tavaszán Hajóssy Adrienne szakértő társaságában fogadta a regionális sajtó képviselőit. Akkor már egyértelmű volt, hogy ha hallgatnának a helyi vízügyesekre, akkor egy fenékküszöb építésével újra vizet terelhetnének a szigetközi ágrendszerbe. Gyurkó azonban arra a kérdésre, hogy elfogadhatónak tartja-e fenékküszöbök építését, annyit mondott: „attól függ, hányat akarnak építeni és hol. Lehetőleg egyet sem kellene. Az lenne az igazi, ha a vízmennyiség nagy részét visszakapnánk. Ezt persze nagyon nehéz elérni egy olyan tárgyaló féllel, mint Szlovákia. Egyet talán el lehet viselni néhány évig, ha minél rövidebb szakaszon érvényes a mederduzzasztás."

„A hitelemet is aláásta"

Keresztes K. Sándor az Eltaszított fele királyság című könyvben így emlékezett: „egy idő után annyi támadást kaptam miniszterként, hogy egyrészt úgy érzékeltem, hogy a bősi kompromisszumkeresésem a környezetvédői hitelemet is aláásta, másrészt úgy jelentem meg a közvélemény előtt politikusként, mint egy környezetvédelmi miniszter, akinek fő ügye a vízlépcső, pedig portfoliómnak ez nagyon kis része volt. Végül már nem akartam kockáztatni azt, hogy az egész minisztérium kárát lássa ennek, ezért 1993 elején kértem Antalltól, mérlegelje a felmentésemet. Akkora már túl voltunk a Duna-elterelésen, és elég elkeserítővé vált a helyzet."

S ekkor jött a legagyamentebb ötlet...

Miközben 1993 első felében azon ment a vita, hogy a Mosoni-Dunából vezessenek-e vizet a hullámtérre, s már oda jutott a helyzet, hogy a szigetközi településvezetők polgári engedetlenséget, a rajkai zsilipnél védőrséget szerveztek ezen vízpótlás értelmetlensége miatt, a dunakiliti fenékküszöb megépítésére 1993. július 28-án az utolsó szakhatósági hozzájárulás is megérkezett. A kormány erre bejelentette, hogy felfüggeszti a megépítését elrendelő határozatát. Egy elképesztő ötlet kezdett ugyanis körvonalazódni, a dízelszivattyús vízpótlás. Erről olvashatnak a következő részben. 

(Harminc részben, 30 napon keresztül mutatjuk az elterelés utáni napokat, következményeket, szemtanúk, szakemberek és döntéshozók emlékeznek vissza a történtekre).