A feladatom a cég átalakítása – mondta egy könyvben a Pannon-Víz vezérigazgatója

A napokban megjelent Vizeink és halaink című könyv. Szerkesztője, Ferencz Rezső készített interjút Rácz Attilával, a Pannon-Víz Zrt. elnök-vezérigazgatójával, erről a Pannon-Víz Zrt. tett közzé összefoglalót. Rácz Attila kifejtette: nem véletlen, hogy egyre fokozódó érdeklődés tapasztalható a víziközmű-szolgáltatás fenntarthatósága kérdésében. A felmerülő kérdésekre pedig illik választ adni, sőt, kell is, különösen egy közszolgáltatás vonatkozásában. 

Idézzünk hát néhány kijelentést a vezérigazgatótótól. 

• „A Pannon-Víz Zrt. Magyarország egyik legeredményesebben működő víziközmű-szolgáltatója. Éves bevételük meghaladja a 10 milliárd forintot.  
• Az ivóvízellátáshoz 135 üzemelő egyedi kúttal rendelkeznek. Az általuk üzemeltetett ivóvízvezeték hálózat hossza összesen 2.832.843 méter. Szennyvízelvezető hálózatuk hossza 2.562.424 méter, ami azt jelenti, hogy mindösszesen közel ötezer kilométer hosszú hálózatot kezelnek! 
• A lakossági fogyasztóhelyek száma az ivóvíz tekintetében 132.228, a szennyvíz estében pedig 118.512, azaz jóval több, mint félmillió ember és több, mint tízezer kisebb nagyobb vállalkozás és intézmény ivóvíz és szennyvíz ellátásáért felelnek.” 
• A Pannon-Víz Zrt. szolgáltatási területén 1 köbméter, azaz 1000 liter folyamatosan ellenőrzött, ásványvíz minőségű víz a háztartásokba juttatva bruttó 220 forintba kerül. Nincs az a bolt, ahol ennyiért meg lehetne venni fél liter palackozott vizet. Ennek ellenére az emberek fejében van egy kép, mely szerint, ami olcsó, annak nincsen értéke. 
• Magyarországon 10 éve ugyanazokkal a díjjakkal dolgozunk, és ha volt is a rendszerben „tartalék”, az mára elfogyott. Nem a szolgáltató a fontos, hanem a szolgáltatás! Cégvezető kollégáimmal, barátaimmal, bajtársaimmal, vagy harcostársaimmal – a helyzetünktől függ, hogy melyik megnevezést használjuk, – komoly vitákat folytatunk a különböző koncepciókról, megoldásokról. Mindenki dolgozik a saját igazáért, és ez így is van rendjén. Biztos vagyok abban, hogy rövidesen átfogó strukturális változások lesznek a rendszerben, mert az utóbbi időben tapasztalt elképesztő méretű kihívásokra válaszokat kell adni. 
• Amikor Dr. Dézsi Csaba András polgármester Győrbe hívott, megegyeztük abban, hogy a feladatom nem pusztán a szolgáltatás fenntartása lesz, hanem a cég átalakítása, a korhoz való igazítása is. 
• Megállapították, hogy a cég első ránézésre jól mutat ugyan, ám a háttérben tele van problémával. Az első szembetűnő dolog a hálózat életkora és kiterheltsége volt. Míg 40-50 éve büszke lehetett a megye a fejlettségére, arra, hogy az országban elsők között épültek ki a rendszerei, az az akkori előny mostanra hátránnyá vált, hiszen mára náluk a legöregebbek a rendszerek. 
• Sorra nőnek ki a földből az újabb és újabb lakóparkok. Szinte hetente jelennek meg befektetők a területeinken, és a hálózatok egyszerűen képtelenek nyomon követni a megnövekedett igényt. Ezzel egyidőben megváltozott az éghajlat is.  
• A másik azonnali megoldandó feladat a lakosság és az ipar növekedése volt. A rendszereiket évtizedekkel ezelőtt az akkori lakosságszámra, vízfogyasztási szokásokra tervezték és építették ki.  
• Ott vannak például a szakember-problémák is. A víziközmű ágazat nem egy jól fizető, látványos tevékenység. Nagy része kemény fizikai munka, ami nem túl vonzó a fiatalok számára. Az ágazat dolgozóinak átlagéletkora folyamatosan nő, a speciális szakképzőhelyek száma pedig évtizedek óta csökken. A mi helyzetünket különösen nehezíti a jól fizető Ausztria közelsége. Nem tudunk versenyezni a nyugat-európai bérszínvonallal. 
• Amivel meg tudjuk tartani az embereket, az pénzben nem kifejezhető. Megpróbálunk odafigyeléssel, szervezéssel olyan munkahelyi közösségeket alakítani, melyeknek van megtartó ereje. A cég így lett családbarát munkahely, évek óta a legszigorúbb ISO minősítések birtokosa. 
• Az elmélet és a gyakorlat egyre közelebb kerül egymáshoz és a tulajdonszerkezet, a cégek működése közötti különbségek fokozatosan megszűnnek.  Kötelező közszolgáltatásról beszélünk, ahol a cél nem a profit maximalizálása, hanem a megfelelő minőségű és megfizethető árú közszolgáltatás biztosítása és hosszú távú fenntartása. 

A teljes cikk itt olvasható: