Erzsi néni két őrangyala, a taxis inkább a rendőrségre vitte

Elmondhatatlanul hálás most egy család a Duna Taxi sofőrjének, Krakovszki Zsoltnak, mivel egy adott pillanatban jól döntött és igen csábító fuvardíjról mondott le tiszta lelkiismerete kedvéért. Pedig egy szó nem érhette volna a ház elejét, ha annak rendje szerint teljesíti utasa kérését és a kasszába teszi a Győrtől Budapestig tartó út fuvardíját.  

Egy győri hölgy, Gabriella osztotta meg barátnője történetét, ami január 25-én esett meg, reggel 6 órakor. Barátnője édesanyja, egy demens asszony taxiba ült és azt mondta a sofőrnek: Budapestre kéri a fuvart. A férfinek gyanús lett a dolog, főként azért, mert ilyen drága utat még soha nem kért tőle nyugdíjas, idős ember. Kérése ellenére hát nem Budapestre vitte az unokájához, hanem a Zrínyi utcai rendőrségre.  

A rendőrök hívták a néni lányát és a család most igen hálás Krakovszki Zsoltnak, hogy „a vaskos anyagi haszon csábítását legyőzte a józan gondolkodása, tapasztalása és így egy nagyobb bajtól óvta meg őket.” 

Elértük a taxisofőrt, aki szintén örömmel nyugtázza, hogy az eset jól ért véget. 

"A kórháznál vettem fel a nénit, és azt mondta: Budapestre szeretne menni, mert a kórházból oda küldték. Nem tudta megmondani, hová kellene mennie. Ekkor már szinte biztos voltam benne, hogy itt baj van. A „legnagyobb kórházba” kérte, talán a Honvéd-kórházra gondolt, de amikor azt kérdeztem, van-esetleg beutalója vagy bármi dokumentuma, a válasz nem volt és a gyereke számát sem tudta megadni. A diszpécsernek jeleztem, hogy a Zrínyi utcába kellene mennem, jóváhagyták és odavittem a nénit a rendőrségre. Szerencse, hogy minden jól alakult" – mesélte el. A néni családjához egyébként már úgy jutott el a hír, hogy Erzsi néni az unokájához készült Pestre.

Miután a történet a Facebook egyik posztjában megjelent, jelentkezett egy hölgy, Kokas Brigitta, aki felismerte a főszereplőt, Erzsi nénit és elgondolkodtató adalékkal szolgált.  

Elmesélte, hogy az idős asszonyt ő is látta egyik nap a buszmegállóban és hallotta, amikor azt kérdezi a sofőrtől, hogy merre találja a Kisfaludy házat, a belvárost. Mondta neki a sofőr, hogy az másik irányba van, de „nem ám elveszik a néni”. A busz ment tovább, Brigittának azonban rossz érzése támadt és leszállt a következő megállónál. Visszarohant és még megtalálta a közelben tanácstalanul kódorgó asszonyt. Mivel saját nagymamája is demens volt, azonnal felismerte az állapot jeleit. A néni nem tudta megmondani, hol lakik, de kérdések sora után kiderült azért, hogy egy felújított iskolát keresnek. Mivel ő is marcalvárosi, így már csak a Págisz meg a Kovács Margit maradt. Elsétált vele és a Répce utcában megtalálták a néni lépcsőházát – idézte fel Kokas Brigitta.

A család – amelynek tagjai hétköznap dolgoznak, és sokezer sorstársukkal egyetemben állandó aggodalommal és szorongással gondolnak arra, hogy az idős hozzátartozó biztonságban van-e – nagyon hálás a másik megmentőnek is, Erzsi néni másik őrangyalának. Kérik a győri lakosokat, mivel sajnos állandó felügyeletre még nincs lehetőség, ha bárki esetleg hasonló szituációkban találna egy idős, demens embert, ne gondolkodjon, hanem járjon el úgy, ahogy a két megmentő.