Így született valaha a bezáró Benedetto édes tölcsére (GALÉRIA)

Az egekbe szökő rezsiárak miatt nem képes tovább üzemeltetni vezetője a legendás győr-nádorvárosi cukrászdát, a Szent Imre úti  Benedettot. Ezért januártól bezár 36 év után a hely – írta meg a Kisalföld. Vezetője 31 éve vette át, s most többek között a lejárt E.ON-szerződés miatt került olyan helyzetbe, hogy képtelen kigazdálkodni 500-600 forintos termékeiből a januári villanyszámlát. „Nehéz volt meghozni a döntést, de muszáj volt bezárnom ebben a gazdasági helyzetben, főleg úgy, hogy nagyon bizonytalan a jövő” – mondta.

Akárcsak a napokban bezárt Arrabona ételbárnak, úgy a Benedettonak is valóságos kultusza alakult ki, senki nem hitte volna, hogy valaha a múlté lesz. A nosztalgiázás is azonnal beindult a közösségi oldalakon, mi a kezdeteket idézzük fel.

Amikor a belvárosi Bécsi fagyizó megnyílt, okkal hihette volna az akkor exkluzívnak számító hely vezetője, hogy jó pár évig nem akad Győrben konkurenciája. Másképp történt: vele majdnem egy időben 1986 nyarán megnyitott a Benedetto, azon igen kevés fagyizók egyike, amelyik a belváros lakosságát vonzotta ki Nádorvárosba és nem fordítva. A panelba épült helyiséget belsőépítész tervezte, és 10-11 féle fagylaltot árultak. Később a cukrászda saját süteményeket kínált, saját tejszínhabbal, de az igazi siker sokáig a fagylalt és a sétálókehely volt. Az ügyes alapítót Dömötör Benedeknek hívták, „Beniként” emlegették, nevét róla kapta a fagylaltozó.

Aki pedig az édestölcsért és az ehető kelyhet szállította, ma igen ismert vállalkozó, alapszakmája villamosmérnök. Sragner Lászlóról van szó, aki ennek köszönhette első sikereit.

– Ez a fagyizó európai szintű volt, akkor egyedülálló modern technológiával, amit a szocializmusban nem volt könnyű beszerezni, kapcsolat is kellett hozzá. Dömötör Benit onnan ismertem, hogy az öttevényi Csülökbe paradicsomot, uborkát szállítottam neki. Még csak tervezte az új helyet és szóba került, hogy mi készítünk tölcsért, a feleségemmel ugyanis ezresével gyártottunk rudacskákat az ABC-knek. De a nagy sikert az édes tölcsér jelentette, ami csak a Benedettónak készült. A pécsiek elsőként már géppel tekerték fel az édes tölcsért a Bécsi fagyizó számára, a miénk viszont tényleg nagyon szép lett, iszonyú időigényes munkával. A Beni először csak édestölcsért akart árulni, javasoltam, hogy kínáljon hagyományost is, és az édest akkor adja emelt áron. De hiába adta drágábban, nem tudtunk volna eleget készíteni, kígyózott a sor – emlékszik Sragner László.

– Nagyon szomorú vagyok, hogy bezár a hely, egész Győrnek sokat jelentett, nekem különösen – fűzi hozzá.

A cukrászda sorsát követni fogjuk, szívesen vesszük és közöljük az olvasók emlékeit, észrevételeit is.

Galéria

+4