Vízi élménypark: ha nem lesz pénz, ne fejezze be a beruházó? (ÉLŐ TUDÓSÍTÁS)

Tájékoztatókkal kezdik: a katasztrófavédelem után az MVM ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázhálózati Zrt. számol be a földgázellátásban betöltött szerepéről Győrben. Várhatóan módosítani fogják a 2022-es költségvetést és emelik az önkormányzati ingatlanok lakbérét. A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 2004-es rendeletet is módosítják, ahogy az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény alapító okiratát is. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti (az előterjesztés alapján), hogy az Apáca utcai otthon bezárják, a lakóit pedig a Lepke utcába költöztetik, amely így már nem „átmeneti”, hanem végleges elhelyezést ad az időseknek. Ezen a minősítésen kell változtatni az alapító okiratban.  

Tegnap megírtuk, hogy a Győr-Szol kölcsönének visszafizetését egy évvel ismét eltolják – ez is téma lesz ma. Továbbá ingatlaneladásokról, támogatásokról… hamarosan kezdünk.  

FRISSÍTÉS 1: Korcsmáros Györgyre emlékeztek

10.30 óra: Korcsmáros Györgyre emlékezett a testület a napirendik pontok előtt.

A katasztrófavédelem beszámolójából kiderült, hogy viharkárokból kevesebb volt eddig, így műszaki mentésből is. A Bécsi úti raktártűz kivétel: itt tizenhét óra kellett a tűz megfékezésére. A bácsai hulladékégetőnél is hét órán át tartott a mentés. Nagyobb riasztásnak számított a Petz-kórházas eset is, ott a nem tűz volt, hanem vízömlés a fűtési rendszerből, de a betegeket is ki kellett költöztetni az érintett helyszínről. A hulladékégetővel kapcsolatban Bárány István képviselő tett fel kérdést: Adott esetben képviselőként lehet-e rövid úton tájékozódni, hogy mi történt? (Egy-egy riasztásnál ugyanis egész bácsa hallja a tűzoltókat, s mindenki tudni szeretné, mi történt – a szerk.)

A gázszolgáltató beszámolójából kiderült, ami persze sejthető volt, hogy a legnagyobb felhasználókat az ipari parkban találjuk. Az új fogyasztói igényeknél ugyanakkor jelentős visszaesés tapasztalható mostanság. Ez sem meglepő. Rekonstrukció idén alig indult, a tavalyiak húzódtak át valójában. És 2023-ra sem tervezetek valódi rekonstrukciót. „Stop ugyan nincs, de nem nőttek a rekonstrukciós keretek” – mondja az MVM illetékese.

FRISSÍTÉS 2: Dézsi: „Ez még csak a III. alabárdos szintje"

11.00 óra: A gázszolgáltató beszámolója a lakossági fogyasztókat nem igazán fogja meg, szakmai tényeket sorolt fel a műszaki igazgató. Radnóti Ákos a Kuopio parki munkák kapcsán fejezte ki köszönetét az MVM-nek, több hozzászólás nem volt.

Jöhet a költségvetés módosítása, Pollreisz Balázs kér szót: „Győr városának milyen olyan ki nem fizetett számlái vannak, vagy igényei, amit ki kellene fizetnie, de nem akarja vagy késedelmesen tudja kifizetni?” Írásban kéri a választ. Dézsi Csaba András polgármester azért válaszol előre is, a Volán-számlát vitatják. A könyvvizsgáló átnézi a Volán-számlákat is – mondja. Több kérdés nincs, napirendi pont elfogadva.

Lakbérek mértéke az újabb téma - Pollreisz ismét: „Ami előttem van rendelettervezet, az rengeteg gondolatot ébresztett bennek. Van egy erdélyi közmondás, hogy egy falu szépségét nem a templom mutatja meg, hanem az, hogy a koldusokkal hogyan bánnak – mondja, hozzátéve: - Ezek az emberek 15-20 ezer forintot tudnak fizetni a lakbérért, s már emelték nekik 10 ezerrel, most pedig újabb emelés jönne számukra. Erre mindenképpen nemet kell mondani. A legelesettebbekből bevenni többletköltséget nem lehet. Van sok olyan cég, amely többet fizethetne. Van, aki milliárdokkal kevesebbet fizet a kedvezményeknek hála.” Sánta Ferenc novelláskötetét adja ezek után át.

„Ez még csak a III. alabárdos szintje, még fejlődni kell a színészetében” – mondja Dézsi. Aztán folytatja: a szociális bérlakásokban nem azok laknak, akik valóban rászorulnak. Ez darázsfészek, belenyúltam, tudom, hogy bántja az embereket. A szociális bérlakásokban szerintem a kiutaláskor még valóban azok laktak, akik rászorultak, de most már öröklés után a gyerekeik, unokáik használják. A piaci díj egynegyedére emeljük fel – a szakértők javaslatára. S a többség ezt ki tudja fizetni. Aki rászoruló, azt segíteni kell. Segítjük is. Ha erről nem tud, akkor Ön felkészületlen, nem végzi jól a munkáját. Ha pedig ismeri, akkor álságos céllal szólalt fel. A novellát ismerem, természetesen. Az apám is erdélyi, ők nem szeretik a sumákolást. Azokat az embereket kell támogatni, akik rászorulnak. A milliárdosok pártja, amelynek tagja Ön is, szemforgató módon felszólal… Győrben beragadt a lakáspiac, két év alatt sem tudtam áttörni a falat, óriási az ellenállás. Én szociálisan érzékeny vagyok, Ön pedig azokat képviseli, akik, akik szociális bérlakásban élnek, de nem rászorulók.”

Pollreisz: „Megosztóan, gyűlöletképpen beállítani azokat, akik szociális bérlakásban élnek, visszautasítom az érintettek nevében! S várnám a választ arra, hogy az így befolyt pluszpénzt hány új bérlakásra fordítja a város?”

Balla Jenő: „Hasonló dilemmáim vannak, mint a polgármesternek. Tudni olyanról, aki a megörökölt bérlakást kiadja albérletbe. Ők valóban piaci alapon fizessék meg az ingatlant. Most az van, hogy kiutalunk egy bérlakást, de kontrollt nem gyakorlunk.  Ezt nem értem meg. Ismerek én is olyan nénit, aki 40 ezer forintból él meg, s most várja, mi lesz vele. Kontroll, kontroll, kontroll – a népjóléti osztálynál. Ezt kérem. Hogy a rászorultak kérhessenek kedvezményt. A lakókkal kommunikáljunk. Jó az irány, de válasszuk külön a rászorulókat és az albérletet kiadókat.”

Szeles Szabolcs alpolgármester is szót kér: „Roppant hatásvadász volt Pollreisz Balázs felszólalása, de ez olyan kérdés, amit harminc éve meg kellene oldani. Több mint négyezer bérlakása van a városnak, olyan vagyonon ülünk, amit nem lehet így fenntartani. A megőrzése közös felelősségünk és feladatunk. A piaci ár negyedére emeljük a díjat, a szociális ellátórendszer így sem sérült. Az adópolitikával összehozni a kérdést megint csak érthetetlen. Romantikusan hangzik, hogy több iparűzési adót fizessenek nagyobb cégek, de ez átláthatatlan.”

Dézsi Csaba András: „Aki szociális bérlakásban él, mert a nagymamája jogosult volt, s aki bent él, bár nem rászorult – annak is a város fizesse a közös költségét? Milyen szociális érzékenység ez, képviselő úr?” – üzen ismét Pollreisznek a polgármester.

(Folytatjuk.)

FRISSÍTÉS 3: Hol van a szociális érzékenység?

11.30: Bérlakásnál vagyunk még:

Pollreisz még szót kap: az iparűzési adó bevételt jelenthetne; mondja.  

Balla Jenő: „Sáráson van egy ingatlan, 19.300 jelenleg egy ingatlan, s most felemeljük 34.608. Kérdés, ez a család ezt hogyan fizeti meg. Ezért mondtam, hogy vizsgáljuk meg, ki a rászorult.”

Dézsi Csaba András: „Amit javasol Balla Jenő, azzal elvben egyetértek, de sajnos törvénytelen. Arra tudunk figyelni, hogy ki kapjon lakást. Aki rászorul, az kapjon lakást. Elindultunk egy lépcsőn, s hiszem, hogy felfelé megyünk, nem lefele. A városnak évente 400 millió forintjába került, hogy fizette a közös költséget a bérlők helyett. Ezt az összeget majd lehet a rászorulókra fordítani.”

Borsi Róbert is jelentkezik: „A rászorulóknak valóban tehet a plusz 15-20 ezer forint. De ebben a rendszerben, ebben a városban élnek olyan emberek is, akik részt vesznek a lakásprogramban, de kevésbé rászorultak. A város addig tud segíteni, amíg „a takarója ér”. Kerestek meg engem is, hogy a Lajta utcában legalább a gyerekszoba ablakát cseréljék ki. De a fenntarthatatlan a rendszer így, a piaci egyensúlyt kell tartani. Az összlakosságszám miatt ezt a döntést meg kell hozni.”

Az aljegyzőt kéri fel a polgármester a kérdések tisztázására. Kiderül például, hogy a társasházi díjat sem fizeti mindenki. Az iparűzési adót nem lehet a bérleti díjjal összehozni. „Az előterjesztés lakbértámogatási lehetőség kiterjesztését is tartalmazza – éppen azért, hogy a valóban rászorultak kezét ne engedjük el. A választópolgárokat is tájékoztatni fogjuk, készült egy tájékoztató levél, amelyben benne szerepel, mennyi lesz a bérleti díja. A lakhatási támogatás továbbra is él.”

Radnóti Ákos: „Az nem felelős politika, hogy ne fizessen senki, mert az népszerű döntés, de nem lesz pénz a felújításra. Egyikünk sem örül áremelésnek, de néha ezeket meg kell lépni.”

A közgyűlés 12 igen, 2 nem (Pollreisz, Balla), 2 tartózkodással fogadta el a rendeletet.

A köztemetők ügyében  Borsi Róbert azt kéri, hogy a nádorvárosi köztemetőben a tájékozódást segítő fejlesztéssel számoljanak legkésőbb a jövő évi halottak napjáig – táblákkal, aplikációkkal, bármivel. Radnóti Ákos alpolgármester elismeri, a sírhelykereső nem működik praktikusan. A Győr-Szolnak a feladatot kiadták, de forrás nem volt rá – kéri most Predl Antalt, hogy valóban készüljön ez el jövőre.

Egyesített Szociális Intézmény alapító okiratának módosítása: hozzászólás nélkül átment, egyhangú szavazással.

Győr-Szol tagi kölcsön elhalasztása. Pollreisz Balázs és Balla Jenő is azt kérdezi, hogy valaha visszafizeti-e ezt a Győr-Szol?

Dézsi Csaba András: „Érdekes, hogy pont az a két képviselő aggódik a Győr-Szol pénzéről, aki az előbb még azért emelt szót, hogy a Győr-Szol miért szed be több pénzt. Nem tudom, mi lenne, ha ők ülnének a székemben…”

Prédl Antalt, a Győr-Szol elnök-vezérigazgatójaként kéri a polgármester válaszadásra: „Nem a szándékon múlik. Hanem azon a pénzügyi helyzeten, ami sújtja Európát, Magyarországot és a Győr-Szol pénzügyi helyzetét is. Ha a gázkérdést kivonnánk a gazdálkodásunkból,  akkor jelentős javulást látnánk. Ha ez egyszer megtörténik, talán lesz esélyünk visszafizetni a tagi kölcsönt.”

Pollreisz: „Én mindig is azt mondtam, hogy ezt a tagi kölcsönt oda kellene adni a Győr-Szolnak, mert úgysem tudja visszafizetni.”

A vita elkanyarodik már magától a tagi kölcsöntől, a Győr-Szol bevételeiről szól. Nyilván nincs most olyan ember a teremben, aki garantálni tudná, hogy a tagi kölcsönt visszafizeti a városi cég. Erről megy a vita.

Prédl Antal még szót kap: „Nehéz megbecsülni, hogyan alakulnak az energiaárak vagy az euró. Az új szerződésünk, ami 2022 októberétől szól, az energiahivatal által meghatározott szinthez viszonyítva jó szerződést tudtunk kötni. Ez majd befolyásolja a Győr-Szol anyagi helyzetét is. De ettől még az energiaárak magasak, nagyon magasak.”

(Folytatjuk.)

FRISSÍTÉS 4: A pincéket szereti?

12.00 óra:

Szeles Szabolcs alpolgármester: „Nem mondhatunk le követelésről jogszabályi előírás miatt” – mondja még arra, hogy a Győr-Szol tagi kölcsönének visszafizetésével számoljon-e egyáltalán a város.

Raktáreladás:  - Ez a kedvenc témaköröm…” – kezdi Balla Jenő.

- A pincék? – kérdez vissza Dézsi Csaba András.

- Nem, a vagyongazdálkodás – mondja  képviselő. Majd folytatja: „Legyen stratégia a szabályozásra, az eladásokra. Ezzel az ingatlannal is az a baj, hogy rettentő jó helyen van. Bejelentkezett valaki, hogy megvenné. De szerintem ilyen frekventált helyen nem kellene ezt az ingatlant eladni.  Nem feltétlenül eladni, gazdálkodni kellene az ingatlanokkal. Ez az ingatlan is megtérülhetnek tizenöt éven belül.”

Pollreisz is szót kér: „Az előttünk lévő anyag elvileg arról szól, hogy a bérlő szeretné megvenni az ingatlan. De ez olyan ingatlan, amire a városnak szüksége van. Azt is értem, hogy a vevő karitatív szervezet, amivel így támogatni tudjuk. De van egy félelmem: olcsó áron valaki egy belvárosi ingatlanhoz jut, s utána nekünk nem lesz már befolyásunk rá. Akkor tudnám támogatni, ha a város elővásárlási jogot tenne rá.”

Szeles Szabolcs: „Nyilvánvalóan értékbecslés alapján jelöltük ki a vételárat, a Vöröskereszt a vevő, hol van most a szociális érzékenység?”

Borsi Róbert: „Erre az ingatlanra a városnak most nincs szüksége, a Vöröskeresztnek meg igen.”

Dézsi Csaba András: „Abszolút örülök Pollreisz Balázs felvetéseinek, mert általuk a legegyszerűbb kérdéseket is meg tudjuk magyarázni az embereknek… De Balla Jenő érvelését nem értem, hogy nulla bérleti díjból szerinte hány éve alatt térül meg egy felújítás…? A Vöröskereszt nulla bérleti díjat fizetett eddig, a város így támogatja a rászorultakat (akiért önök aggódnak), de most fizessenek többet - hát ez érdekes.”

Elhangzik: egy omladozó, penészes, nagyon régi épületről van szó, amit a Vöröskereszt a menekültekkel kapcsolatos dolgokra használ. Elővásárlási jogot is kap a város, tehát ez is pipa.

A többletbevételek kapcsán Pollreisz azt javasolja, hogy az intézmények a többletbevételt kötelezően ők használják fel. A mostani előterjesztés szerint ezekről a polgármester döntene egymaga. A szavazás nem adta meg ehhez a többséget.

10 perc szünetet rendel el a polgármester.

(Folytatjuk.)

FRISSÍTÉS 5: Elszálltak a költségek az élményparknál is

13.00:  A szünet után tárgyalta közgyűlés azt a javaslatot, amely alapján még 2,9 milliárd forintot kér az önkormányzat az államtól a vízi élménypark. A javaslat szerint az enrgiaárak, az üzemanyagárak, az alapanyagok és az építési költségek általános és váratlan emelkedése miatt van szükség az összegre, a közgyűlés most arra hatalmazta fel a polgármestert, hogy a Modern Városok Program keretében tárgyaljon erről a megfelelő állami szervekkel.

Balla Jenő  és  Pollreisz Balázs is azt kérdezte, hogy ha nem kapja a pénzt a város, akkor kifizeti-e saját zsebből a város, de Dézsi Csaba András rövidre zárta: Erre most nincs pénz.

– És ha fél év múlva újabb igény jön? – kérdezett vissza Balla.

– Ha nem lesz pénz, ne fejezze be a beruházó? – válaszolt kérdéssel Dézsi.

 A testület egyhangú döntéssel hatalmazta fel a polgármestert a kormányzati támogatás kérésére.

FRISSÍTÉS 6: Eladta már Győr a vízi vagyonát?

13.30 óra: „Mi a helyzet a vízi közművel?” – kérdezi Pollreisz Dézsitől. - Mikor várható eredmény?

„Január 1-jétől milyen közösségi közlekedés várható? Tényleg 40 százalékkal csökken majd járatszám?” – folytatja még a képviselő.

Dézsi Csaba András: „A vízi közművel kapcsolatban nem változott semmi, akkor tudunk lépni, ha pontosan tudjuk, hova lépünk. Az a minisztérium, amivel tárgyaltunk, megszűnt. A tárgyalásokat ezek szerint újra kell kezdenük. Gondos gazdaként. Jó, hogy nem hoztunk gyors döntést. A lényeg, hogy mindenkinek legyen a csapban víz, ha kinyitja. Már azzal küszködök két és fél éve, hogy Győr gazdag város, oldjátok meg. Ezt nem akarom hallani a vízközműnél.”

„Igen, a busz – mondja a második kérdésre. - A Facebook-oldalon ki is tettem, hogy itt volt a busz vezérkara. Előtte Gulyás Gergellyel tárgyaltam. A legtöbb városnak a közösségi közlekedés a legnagyobb problémája. A Volánnak van egy 380 millió forintos követelése, ezt nem ismerjük el. És van egy másfél milliárd forintos eltérés a számainkban is erre az évre. A Volán három javaslatának egyikét sem tartom elfogadhatónak. Most az a taktikám, hogy tárgyalunk, tárgyalunk. Nem kapkodunk. A cél az, hogy az egyébként sem népszerű menetrendet ne rontsuk tovább. Az egyéves hosszabbítgatást vetélytárs nélkül a Volán meg tudja csinálni. Mindenki dolgozik a hosszútávú megoldáson. A kérdésre azt tudom válaszolni: változatlan formában történik a szolgáltatás, a menetrend pedig nem fog változni. Jelen pillanatban” – mondta Dézsi.

A díszkivilágítás is szóba került a végén, erről külön cikkben hamarosan olvashatnak.