Mik ezek a kamerák a kamaránál?

Az egyik győrieknek szóló Facebook-oldalon jelent meg a fotó, melyhez a következőket fűzte a bejegyzést tevő: 

Lehet, hogy nekem csak most tűnt fel, de mintha egyre több lenne ilyen szürke kamerából. Ezek „sima” forgalom figyelők, vagy a piroson áthajtást dokumentálják esetleg? Gyakorlatilag a Szent István út végig van rakva. Valaki tud róla valamit? 

Számosan hozzászóltak, ki humorosnak szánt mondatokkal, ki komoly válasszal. Többen azt sejtették, hogy valamiféle „Nagy Testvérrel”, azaz olyan megfigyelő rendszerrel van dolgunk, ami rögzíti a sebességtúllépést vagy a piroson áthajtást. De volt kommentelő, aki képben volt: 

• Ezek a kamerák, az új intelligens csomópont projekt része. Ezek a csomópontok olyan autókkal, amik képesek kommunikálni ezekkel a berendezésekkel, forgalmi adatokat közvetítenek. Korábban a Kisalföldben írtak is róla. Ez elvileg egy pilot projekt, de mivel nagyon kevés még az olyan autó, ami erre képes, még csak teszt jelleggel megy. Elvileg azt tudná, hogy a fedélzeti kijelzőn mutatja, hogy mennyire zsúfolt az adott útszakasz, majd később képes lenne a lámpák váltását befolyásolni. Semmiféle traffipax és lámpafigyelésről szó sincs. Amúgy is miféle lámpafigyelő lenne, amin nem látszik a lámpa, ami alatt átmész? Az nem bizonyító erejű. 

Valóban jelent meg erről a projektről korábban újságcikk. Abból kiderül, hogy az országban elsőként Győrben telepített ilyen eszközöket a jelzőlámpás csomópontokba a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Azok képesek a jármű és a közlekedési infrastruktúra közötti kapcsolatra. 

A projekt C-Roads nevű kezdeményezés keretében működik, amely az Európai Unió tagállamai és útkezelő szervezetei közti együttműködés. Hálózatba kapcsolt intelligens közlekedési rendszerek határokon átnyúló tesztelését és megvalósítását célozza. Ennek részeként telepítettek Győrben a hálózatba kapcsolt adó-vevő berendezéseket még két évvel ezelőtt. A Magyar Közútnál érdeklődtünk: hogy áll most a kezdeményezés? 

Részletes választ kaptunk Pécsi Norbert Sándor kommunikációs osztályvezetőtól. Abból kiderül, hogy Győrben a projektbe összesen 10 csomópontot vontak be kísérleti jelleggel. A rendszer lényege, hogy

a telepített berendezések a lámpák aktuális jelzésképét, piros jelzés esetén a zöldre váltásig hátralévő időt, valamint ezek alapján egy sebességajánlást képesek kiadni az autósok részére, hogy zöldhullámon tudjanak áthaladni a városon.  

A rendszer jelenleg is teszt üzemben működik, ezért csak azok a berendezések tudják értelmezni a jeleket, amelyek a Magyar Közútnál vannak. Bár egyre nagyobb számban közlekednek már járművek az utakon, amelyek gyárilag rendelkeznek a jelek fogadására alkalmas berendezéssel, azok sem látják az adatokat, mivel ez a rendszer egyelőre biztonsági kulccsal van ellátva. 

A későbbiekben viszont (egy másik projekt keretén belül megvalósuló) telefonos applikáción keresztül bárki képes lesz látni ezeket az üzeneteket az okostelefonja segítségével. Az applikáció év végéig készül el és a háttérben futtatható szolgáltatások előnyeit hozza el a közlekedők számára, tehát személyre szabott üzenetek adhatók majd át. 

A Magyar Közút számos kísérletet végzett Győrben. Összehasonlították az eljutási és várakozási időket az eszközzel felszerelt és fel nem szerelt járművek között. A rendszer önmagában sikeresnek mondható, jegyzik meg a válaszlevélben, azonban nem képes a forgalmi akadályokat figyelembe venni ebben a fázisban, így forgalmi okok meghiúsíthatják az optimális sebességajánlásokat, így nem mindig optimális az eljutási idő sem.  

Az így nyert tapasztalatokat megosztják a C-Roads Platformban a résztvevő országok között, s a nemzetközi projekt következő fázisára már 53 városban települnek ilyen adó-vevő berendezések. 

Megtudtuk, hogy a fent leírt funkció mindösszesen egy a sok használati eset közül, melyet a C-Roads közösség kidolgozott és elfogadott. Győr közvetlen környezetében az M1, M15 és M19-es autópálya mentén számos további jeladót telepítettek, melyek gyorsforgalmi környezetben képesek az aktuális információkat, forgalmi figyelmeztetéseket megjeleníteni a változtatható jelzésképű táblákon, illetve a járművön belüli készüléken.  

A rendszer előnye, hogy az autós úgynevezett hibrid kommunikációs csatornákon kapja az ellenőrzött és hiteles üzeneteket: egy rádióhullám hálózaton és mobilhálózaton. Fontos hangsúlyozni, hogy az információk attól hitelesek, hogy a Magyar Közút – az Útinform üzemeltetőjeként – a saját diszpécseri és forgalomirányító rendszerén keresztül elsőként értesül arról, ha bármi történik az utakon, ezáltal elkerülhetőek az esetleges téves felhasználói üzenetek. 

A Magyar Közút megállapítja továbbá, hogy a „jármű kapcsolata a környezettel (V2X) rendszerek” kiépítése fontos része az Európai Unió Vision Zero stratégiájának, valamint a fenntarthatósági és környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítésében. Ez a 10 győri csomópont csupán a kezdet, A következő években Zalaegerszegen lesz hasonló projekt, ahol számos új funkcióval fognak okosodni a városi jelzőlámpák.