A magyarok többsége szavazni akar az uniós választáson

A felmérés szerint az uniós választópolgárok 60 százaléka mondta azt, hogy júniusban szívesen menne el szavazni. A polgárok 71 százaléka valószínűleg szavazni fog az Európai Unió tagországaiban június 6. és 9. között tervezett európai parlamenti választásokon. Tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatják.

A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt, míg 35 százalékuk nem. Ez az arány 15 százalékkal több Magyarországon, mint a legutóbbi 2019-es választási időszakban. A megkérdezett magyarok 70 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg szavazni fog június 9-én.

Az ötéves jogalkotási ciklus végén az uniós állampolgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép az intézményről. Az EU-ban 56 százalék azok aránya, akik azt szeretnék, ha az EP a jelenleginél fontosabb szerepet kapjon. Az európai válaszadók 28 százaléka szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg az EP jelenlegi súlyát.

A magyar válaszadók 46 százalékának van pozitív képe az Európai Unióról, 39 százalékának semleges, míg 14 százalékának negatív véleménye van az unióról.

A magyar megkérdezettek 56 százaléka szeretné, ha az Európai Parlament szerepe nőne, 9 százalékuk azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt látná jónak, ha csökkenne.

Az uniós állampolgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatott témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen szerepelnek 31 százalékkal. Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt az európaiak körében.

A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatni szükséges legfontosabb téma (39 százalék), melyet 38 százalékkal a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása követ, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

A jövőre vonatkozóan, az uniós állampolgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése érdekében, majd az energiaellátást, az élelmezésbiztonságot és mezőgazdaságot. Mindhármat a válaszadók 30 százaléka nevezte meg.

A magyarok szerint az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (mindkettő 31 százalék).

A tagországok válaszadóinak 73 százaléka szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, köztük 20 százalék azok aránya, akik szerint nagy hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék).

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság. Ez az arány 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Ez az érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékkos növekedést mutat. (MTI)