Ennyi pénzt kaptak januárban a nyugdíjasok

Már elérhetők a 2024. januári nyugdíjadatok: a Központi Statisztikai Hivatal havonta frissülő táblázata szerint idén januárban 230 940 forintra rúgott az öregségi nyugdíjas átlagos összege. A mediánnyugdíj, azaz a középen álló nyugdíjas havi ellátása ennél valamivel kevesebb, 204  510 forint volt. (Ha minden ellátást figyelembe veszünk, akkor 211 819 forint az átlagösszeg.) Ezek az értékek a Bankmonitor szakértői szerint kb. 6,1%-kal haladják meg a decemberi adatokat, aminek elsődleges magyarázata az idén januárban kapott 6%-os nyugdíjemelés. 

Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban összesen 2,42 millió fő részesült januárban, melyből  

• 2,0 millió fő kapott öregségi nyugdíjat,  
• 244 ezer fő részesült a megváltozott munkaképességűek ellátásában,  
• árvaellátásra 56 ezren voltak jogosultak,  
• 43 ezren özvegyi vagy szülői nyugdíjat kaptak,  
• 31 ezren pedig életkoron alapuló ellátásban részesültek. 

Sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét? 

A kormány feladata, hogy az év eleji nyugdíjemelés és az esetleges évközi nyugdíjkorrekció eszközével biztosítsa a nyugdíjak értékének megőrzését. A 2023-ban érkező év eleji 15%-os nyugdíjemelés, valamint a novemberi 3,1%-os nyugdíjkorrekció együttesen azt eredményezte, hogy az emelésre jogosultak juttatása 18,57%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Eközben a KSH által számított éves átlagos nyugdíjas infláció tavaly 18,3% volt, tehát a kormány teljesítette a törvényi feladatát, és a nyugdíjak az inflációt meghaladó ütemben növekedtek. Az idei évre pedig a legtöbb elemző 6%-nál alacsonyabb inflációt vár, így jó eséllyel idén is sikerülhet megtartani a nyugdíjak értékét. 

Februárban a 13. havi nyugdíj is megérkezett 

A nyugdíjasok helyzetén nagyot javít a 2020. előtti időszakhoz képest, hogy a kormány két lépésben visszaépítette a 13. havi nyugdíjat. Ez a juttatás mindenkinek a saját ellátásával megegyező mértékben érkezik, tehát idén februárban átlagosan 424 ezer forint körüli összeget kaphattak kézhez a jogosultak. A pénzügyminiszter közlése szerint erre a tételre idén 520,5 milliárd forintot fordított a költségvetés. 

Az átlagbér alig felét teszi ki az átlagos ellátás 

A KSH legfrissebb, 2022-es adatai szerint egyre nő a nyugdíjak és a bérek közötti szakadék. Az átlagos ellátás és a nettó átlagkereset hányadosa 2014-ben volt csúcson, akkor 67,6%-ot tett ki. Mostanra azonban nagyot zuhant a mutató: 2022-ben az átlagellátás már alig 54,5%-át tette ki a nettó átlagbérnek. A nagy eltávolodás oka, hogy a nyugdíjak csak az inflációt követik, míg a bérek a vizsgált időszakban reálértelemben – azaz infláció felett – is nagyot növekedtek. 

A nyugdíjba vonulással járó drasztikus jövedelemkiesés ellen hatékony védelmet nyújthat a nyugdíjcélú előtakarékosság, de a tapasztalatok szerint ezt a lehetőséget viszonylag szűk körben használja ki a hazai lakosság. A magyar nyugdíjasok összes jövedelmének alig 3%-a származik ilyen forrásokból, míg az állami nyugdíj csaknem 90%-ot tesz ki az idősek bevételeiből. Ez nemzetközi összevetésben is rendkívül nagy kiszolgáltatottságot mutat az állam felé: az OECD országaiban átlagosan csak 58% az állami nyugdíj részaránya, miközben az idősek jövedelmeinek 18%-áért kiegészítő források felelnek.