Képek és emlékek a 80 évvel ezelőtti győri bombázásról

24-szer a pokolban – Győr II. világháborús bombázásai címmel nyílt kiállítás az Esterházy-palotában.

Győrt 1944. április 13-án érte az első és legsúlyosabb légitámadás, amelyet vagy két tucat további követett. A város a II. világháború alatt jelentős hadiiparral rendelkezett, valamint fontos vasúti csomópont volt, emiatt a szövetséges légierők kiemelt célpontjává vált. Győr az ország harmadik legtöbb bombakárt szenvedett vidéki városa lett, több száz halálos áldozattal, földönfutóvá tett családokkal és lerombolt iparral. A kiállítás e 80 éve történt tragikus eseménysorozatnak állít emléket.

Az Esterházy-palotában megrendezett tárlat a II. világháború előtti és alatti győri polgári élet bemutatásával indul. A falra vetített korabeli fotókon a város jellegzetes helyszínei, a régi Győr életképei villannak fel. A korabeli mozitermet idéző díszletek mögött az 1939-ben megindult II. világháborúról és Magyarország szerepéről láthatunk régi filmhíradókból összeállított részleteket. A terem közepén a Horthy-korszak jellegzetes alakjai elevenednek meg: a városi tisztviselő, a középosztálybeli polgárasszony, a piaci kofa stb., akik egy hirdetőoszlopot állnak körül. A plakátokat, falragaszokat böngészve már sejteni lehet a rájuk leselkedő veszélyt… A két vitrinben a győri gyáripar néhány emléke és a vagongyár repülőgéposztályán német megrendelésre készült híres Messerschmitt repülők relikviái kaptak helyet.

A kiállítás megjeleníti a légitámadások elleni védekezés aktív és passzív formáit. Győr szövetséges bombázása az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás után már csak idő kérdése volt. Láthatunk egy óvóhelyet és annak felszerelési tárgyait, míg a légvédelem lehetséges formáiról korabeli filmhíradók tájékoztatnak. A vitrinekben légvédelmi tüzér egyenruhákat, valamint a légoltalmi személyzet egy tagjának felszerelési tárgyait láthatjuk.

A tárlatban a személyessé vált történelem, a megőrzött történetek és ezek relikviái kapnak főszerepet: a Szent Flórián-szobor históriája, hagyatékokban megőrzött, az április 13-i bombázáshoz kapcsolódó vagongyári igazolványok, dokumentumok. Kiemelt szerephez jut a ménfőcsanaki csodaként emlegetett babakocsi története, amely egy korabeli lerombolt lakásbelsőt idéző enteriőrben kerül kiállításra.

A látogatók közben VR-szemüvegben bebarangolhatják a 3D-ben rekonstruált lebombázott város utcáit, illetve érintőképernyős felület segítségével térképen is megtekinthetik a pusztítás képeit.

A hazánkra támadó szövetséges légierő még fellelhető tárgyi emlékei is láthatók. Külön vitrinben kerülnek elhelyezésre a közösségi régészet keretében az elmúlt hónapokban a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén feltárt B-24-es Liberátorok megtisztított maradványai. A tematikus egységet Szilbek Béla magángyűjtő amerikai légierővel kapcsolatos tárgyai teszik még teljesebbé. Az áldozatok folyosója egy szűk átjáró, amelynek falain az április 13-i bombázás több száz áldozatának neve olvasható az ismert győri fotós, Dobos Vilmos sorozatának képeivel illusztrálva. Az áldozatok falát Schima Bandi által kovácsolt temetői kereszt zárja, amelyet a bombatámadásban életét vesztett nőrokona síremlékéül készített a művész.

A tárlat az újjáépítés időszakára is kitekint: „Győr, a romváros élni akar!” Itt kerülnek kiállításra a Győri Tervezővállalat által készített épületek makettjei (Szent István úti bérház és az egykori Rába Mozi épülettömbje). A terem legvégén Hadarics Gábor 2010-ben készített, Halálos évszakok című kisfilmjét láthatjuk, amely túlélőket is megszóltat.

Az Esterházy-palotában (Király utca 17.) látható kiállítás december 29-ig látogatható, nyitvatartási idő: kedd-vasárnap, 10-18 óra.