Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét

Virágvasárnap a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előre küldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen az állaton vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett (innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről), és így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Máté 21,8)

Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek magukkal hozott pálmaágai megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.

A barkát az ünnep vigíliáján, azaz szombaton szerzik be, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.

A szentelt barkához több hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, amelyet körülhordoznak a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.

Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.

A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek a növények.

Az elmúlt években a koronavírus-járvány a virágvasárnapi szertartásokat is átírta. 2020-ban a Vatikánban Jézus jeruzsálemi bevonulását nem a papokkal és hívőkkel teli, virágokkal és növényekkel díszített Szent Péter téren idézték fel: Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter-bazilikában misézett, ez volt az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséje. Jeruzsálemben is elmaradt a szokásos virágvasárnapi menet az Olajfák-hegyéről a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz, és Esztergomban sem tartottak nyilvános szertartást. 2021-ben ugyancsak interneten közvetítették a Vatikánból a virágvasárnapi misét, amelyet Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutatott be harminc bíboros és alig több mint száz hívő, többségében egyházi személy előtt.

2022-ben és 2023-ban azonban Ferenc pápa ismét a Szent Péter téren mutatta be a virágvasárnapi szentmisét több tízezer hívő részvételével. A tavalyi virágvasárnap eseménye volt, hogy megjelent az első száma a római hajléktalanok hetilapjának, amelyet Ferenc pápa kezdeményezésére a szentszéki napilap, a L'Osservatore Romano támogat, és amelyet minden vasárnap a Vatikán környéki utcákban árulnak. (MTVA Sajtóarchívuma)