Ötven éve volt az első győri tanévnyitó a Széchenyi-egyetem elődjénél

Az 1968. június 4-én a közlekedési, a távközlési infrastruktúra működtetésére üzemmérnökök, mérnöktanárok képzésére alapított főiskola 1968 szeptemberében egykarú intézményként – Közlekedés-építési Kar - Budapesten, a Szerb utca 23. szám alatt, az ELTE jogi karának szomszédságában kezdte meg működését.

A KTMF modern épületegyüttese Győr révfalui városrészében, a Mosoni-Duna szomszédságában, festői kanyarulatánál, a belvárostól 5 percre épült. A Műszaki Tanárképző Tanszék volt az első győri oktatási szervezet.

A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola a magyar felsőoktatás legsikeresebb integrációjával, a budapesti és a szegedi karok, tagozatok Győrbe költözésével jött létre.

Az első tagozat, a szegedi Vasútüzemi 1974. őszén költözött a látványosan épülő győri, révfalui kampuszra. A Budapesten, az Újhegyi úton működő Gépjármű-közlekedési Tagozat 1975-ben, a budapesti Gyáli úti székhelyű Távközlési Tagozat 1976-ban települt Győrbe. Végül a fővárosi, Szerb utcai Közlekedés-építési Kar 1977-ben tette teljessé a főiskola győrivé válását.

Az 1974. szeptember 13-i első győri tanévnyitóra fél évszázad elteltével, 2024 szeptember 13-án, szintén pénteki napon, 14 órakor a VIP teremben (Egyetem tér 1., „E” épület) nosztalgikusan emlékeznek az akkori gólyák és a hőskort alakító, megjelenítő tanáraik. Az eseményen az akkori hallgatók képviselői, tanáraik előzetes regisztrációval jelentkeztek.

Az emlékezők között szerepel egy 1974-ben a kollégium építésénél dolgozó csőszerelő segédmunkás, aki akkor egyetemi előfelvételis volt, ma széchenyis egyetemi professzor. 

Az akkori gólyák hat szószóló képviselője a tanulmányok rendszeréről, a vizsgákról, a menzáról, a kollégiumi és sportéletről, a kötelező őszi mezőgazdasági munkákról, a szabadidős programokról, a hallgatói lét jeles mozzanatairól és sikereiről, a barátságokról beszélnek rövid, 6-8 perces kiselőadásaikban. Hangsúlyos téma lesz a kampusz „belakása”, a hallgatói élet humora. A rendezvény részeként Kuti József professzor – aki 1963-tól a Széchenyi István Egyetem nagytekintélyű oktatója – az elhunyt tanár- és hallgató kollégákra emlékezik. Ennek helyszíne az „E” épület bejárati része, Várnagy András legendás testnevelő tanár, labdarúgó szakedző emlékfája.

Győrben 1974-ben 400 elsős és felsőbb éves nappali, és 250 levelezős hallgató kezdte meg tanulmányait. Időközben már elkészült egy tanulmányi- (A), egy laboratóriumi-, egy kollégiumi (K/4) épület, valamint a konyha és az étterem. Az építési területet kerítések, kordonok védték. Már látszottak Győr első főiskolájának, a modern kampusznak a körvonalai.

A szegedi Vasúti közlekedési Tagozat az áttelepülés után Győrött Közlekedés- és Postaüzemi Intézetként kezdte meg működését. Postaüzemi-, vasútüzemi-, vasútgépész- és biztosítóberendezési üzemmérnöki szakokon indult Győr első főiskoláján a nappali tagozatos képzés. A következő tanévekben már mérnöktanárok, járművesek, távközlési, építési szakosok is tanultak a nappalis és levelezős képzéseken. A győri szakfőiskolaként indult felsőoktatási intézmény a jelenben meghatározó, nemzetközileg is jegyzett elit egyetemmé vált. (Forrás: SZE / Winkler Csaba)