Ausztriában kicsit más a nyugdíj, megnéztük miben

Az, hogy valaki mikor mehet nyugdíjba, az a születési idejétől (azaz a korától) függ. Jelen pillanatban Ausztriában az általános nyugdíj korhatár férfiak esetében 65, míg a nők esetében 60 év - foglalja össze a lényeget az Osztrák Pénzügyek portál. 

Viszont a szomszédban is lesznek változások: 2024-től a nők nyugdíjkorhatárát folyamatosan  igazítják a férfiakéhoz, 2033-tól pedig egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében Ausztriában. 
A gyakorlatban ez azt jelenti hogy a 1963. december 1. előtt született hölgyek még elmehetnek hatvan éves korban nyugdíjba, az 1968. június 2. után születtek viszont már csak akkor, ha betöltik a 65. életévüket.

Ahhoz, hogy valaki osztrák nyugdíjat kapjon, mindenekelőtt szükség van minimum 180 hónap, vagyis 15 év társadalombiztosítási időtartamra, ebből legalább 84 hónap, vagyis 7 év egy keresőtevékenységhez kell, hogy kötődjön. Beleszámítják a közeli hozzátartozó vagy fogyatékos gyermek ápolásával töltött időt is.

Az 1955. január elseje után született állampolgárok esetében egy úgynevezett nyugdíjszámla (Pensionskonto) alapján számítják ki a nyugdíjjogosultságot.  A 2004 előtt szerzett biztosítási időtartamokra adnak egy kezdeti jóváírást, az úgynevezett „Kontoerstgutschrift-et”, a 2004. december 31. utáni biztosítási időtartamok után pedig a járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá minden évben a nyugdíjszámlán.

Természetesen az osztrák rendszer is megengedi, hogy a korhatár betöltése után is dolgozhasson az, aki ehhez kedvet és erőt érez. Korlátozás nélkül lehet dolgozni, ez nem is jár semmilyen levonással, sőt inkább növeli a nyugdíj összegét. A nyugdíj folyósítása mellett  végzett keresőtevékenységet körülbelül éves szinten 4,2 százalékos bónusszal számolják. Amennyiben nem is veszi igénybe valaki a nyugdíját, hanem eltolja a megigénylését későbbre, akkor körülbelül minden munkával töltött év tíz százalékos nyugdíjemelkedést generál. 

Ausztriában nincs minimálnyugdíj, de ha valakinek a jogosultsága nem éri el a létminimumot, és az igénylő Ausztriában él, akkor kiegészítik a nyugdíját. (Ha nem Ausztriában él, mint az ingázók, akkor erre nem jogosultak.) De ezt nem minimálnyugdíjként értelmezik, hanem szociális juttatásként, amit „Ausgleichzulage”-nak hívnak és függ az egyéb nyugdíj melletti jövedelemtől, a házastárs pénzügyi helyzetétől, számít az ingatlan bérbeadásából vagy bármi másból rendszeresen befolyó bevétel is. Az sem jogosult a kiegészítésre, aki évente nyolc  hónapnál több időt tölt külföldön.

Az ingázók nagy része Ausztriában és Magyarországon is szerez jogosultságot a nyugdíjra. Ebben az esetben Ausztriában beszámítják a külföldön megszerzett biztosítási időtartamot. Ha a dolgozó külföldön nem szerzett annyi jogosultságot, hogy ott önálló nyugdíjat kaphatna, akkor a nyugdíjmegállapításnál Ausztriában ezt figyelembe veszik, viszont ha külföldön önálló jogosultságot szerzett, akkor megkapja az ott járó összeget, Ausztriában pedig az osztrák biztosítási időtartamok alapján megállapított nyugdíjat. 
Persze, ahogy Magyarországon, úgy Ausztriában is adóköteles a nyugdíj és levonják a betegbiztosítítási járadékot is, ami most 5,1 százalék.