Ezért tart hónapokig az ingázók családipótlék-igénylése

Magyarországon a családi pótlék összege gyermekenként 12,2 és 17 ezer forint között van, a család állapotától és létszámától függően. Az alapösszegek 2010 óta változatlanok, vagyis az inflációt figyelembe véve 2022 végére körülbelül 50 százalékot elvesztettek az értékükből. Ez a pénz már 2010-ben sem volt sok mindenre elég, ma már azonban tényleg zsebpénzre sem telik belőle. Ehhez képest Ausztriában egy meglehetősen bonyolult számítási rendszer alapján jelenleg a családi pótlék összege gyermekenként 120 és 230 euró között változik. Ha például egy 10 éves, egyedüli gyerek után ma Magyarországon havi 12,2 ezer forintot, Ausztriában 149,7 eurót ad az állam. Ezek után nem csoda, hogy ha a szülők egyike Ausztriába megy dolgozni, vagyis ott kezdi fizetni az adóit és járulékait, akkor szeretné érvényesíteni ezt a szociális előnyt is, azaz szeretne családi pótlékot igényelni - írja a G7.hu. 

Az Európai Bizottság döntése értelmében a külföldi munkavállalók esetében is az egyenlő bánásmódot kell alkalmazni a családi pótlék és a hasonló szociális támogatások kifizetésekor. Ezért az osztrákok a teljes összegből levonnak annyit, amennyit a gyermek után a szülő otthon megkap. A fenti példánál ez azt jelenti, hogy a 149,7 euróból levonják a 12,2 ezer forintot, és így jön ki az igényelhető összeg. De hogyan?

A családi pótlékot az adóhivataltól (Finanzamt) kell igényelni, ám annak online felületére csak regisztráció után lehet belépni. Az ingázó megadja a honlap felületén az általa kért felhasználónevet, majd kér egy jelszót. A jelszó levélben érkezik, körülbelül egy hét alatt. Alapesetben a kérvényező osztrák lakcímére vagy tartózkodási helyére küldik postán a levelet. Ehhez tehát szükséges, hogy az illető hivatalosan be legyen jelentkezve valahova. Az átvett levélben található jelszót a felhasználónak természetesen az első belépéskor azonnal meg kell változtatnia, vagyis az egy hétig érkező jelszó élettartama körülbelül öt perc. Ám innentől kezdve az igénylő végre hozzáférhet az adóhivatal felületeihez.

A családi pótlékhoz először az igénylő adatait kéri be a rendszer. Mivel Magyarországon élő gyermekről van szó, feltételezzük, hogy az egyik szülő dolgozik Ausztriában, így ő lesz az igénylő, és róla szerencsére már tudja az adóhatóság, hogy hol dolgozik (hiszen onnan fizetik utána a jövedelemadót). Ezért neki csak a személyes adatait és a magyar lakcímét kell megadnia. Nehéz kitalálni, hogy mi köze van a családi pótlékhoz, de a hivatal azt az adatot is bekéri, hogy mióta lakik a kérvényező az adott magyar lakcímen. Ezt azonban szerencsére a magyar lakcímkártyáról le lehet olvasni. Csak ezek után következhet a másik szülő adatainak megadása. Nála szintén meg kell adni, hogy mióta lakik az adott magyar lakcímen. Mivel az ő munkaadóját nem ismeri az osztrák adóhivatal, ezért annak nevét és címét is közölni kell, majd jön egy olyan kérdés, ami akár nehéz is lehet elsőre: napra pontosan be kell írni, hogy mióta dolgozik a házastárs az adott munkahelyen.

Csak ezután jön a gyermek adatlapja. A személyes adatok mellett meg kell erősíteni, hogy családi pótlékot kér az adóalany és meg kell tudni nevezni, hogy mi alapján kéri ezt (például gyerek születése, kérvényező beutazása, család beutazása). Utána meg kell adni, hogy a gyermek hol kap még családi pótlékot és mennyi annak összege, majd nyilatkozni kell arról, hogy a gyermek hol él. Közölni kell, hogy a gyermek milyen típusú iskolába jár, mióta jár oda, és várhatóan meddig fog odajárni, illetve várhatóan milyen végzettséget fog ott szerezni. Iskola pontos neve és címe is fontos. Csak a számtalan kérdésre adott pontos válasz után juthat el a kérvényező arra az oldalra, ahol összefoglalóan láthatja az összes eddig megadott adatát, majd a lap alján öt dokumentum feltöltési lehetőségét mutatja az űrlap. De nincs útmutatás arra, hogy erre az öt helyre milyen dokumentumot vár a hivatal, ennek külön utána kell nézni. Kiderül, hogy szükség van a születési anyakönyvi kivonatra, a házassági anyakönyvi kivonatra, személyi igazolvány másolatára, egy formanyomtatványra a lemondó nyilatkozathoz és egy iskolalátogatási igazolásra. Terészetesen mindezt németül kéri a hivatal. 

A lemondás egyébként a 2023-ban Ausztriában már kissé bizarrnak tűnő szabályra utal. Törvény szerint ugyanis a családi pótlékot annak folyósítják, aki a családi háztartást „vezeti”.  A regisztrált párkapcsolatban szintén az igényelheti a családi pótlékot, aki a háztartást vezeti, és bár nem részletezik, itt nyilván arról van szó, hogy az egynemű párok döntsék el maguk között, ki lesz „az anya”, aki az igénylést beadja. Ha nem az anya igényli a családi pótlékot, akkor az csak úgy képzelhető el, ha hivatalosan lemond erről a jogáról. Ezt pedig a fent említett másik formanyomtatvány meghatározott részében teheti meg, papíralapon, saját aláírással. Mindez formaság, de kötelező. 

És miután az ember túljut már azon is, hogy a magyar iskolaigazgatóval aláíratja a gyerek német nyelvű iskolalátogatási papírját, és bead minden dokumentumot, még mindig messze van attól, hogy pénzt lásson.

Az osztrák adóhivatal ugyanis a beérkező kérelmekkel a Magyar Államkincstárhoz fog fordulni adategyezetetés céljából. Az osztrákok le fogják ellenőrizni az adatok valóságtartalmát, a magyar hivatalok segítségével. Ez az egyeztetés pedig hónapokig tart, mivel nagyon sok a kérelem, és a két ország hivatalai közötti kommunikáció egyáltalán nem gyors. Az egyetlen jó hír a folyamattal kapcsolatban az, hogy öt évre visszamenőleg lehet az igénylést beadni, azaz ha valakinek például nyolc hónapot kell várni az elbírálásra, akkor egyszerre komolyabb pénz áll a házhoz, mert meg fogja kapni a nyolc hónapra szóló összeget. A G7 teljes cikke a témában itt olvasható.