A főváros után nálunk él a legtöbb külföldi
2023. június 1. 08:00
2023 január elsején a KSH előzetes becslései szerint 226.300 külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon, 11,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Hasonló mértékű növekedés csak 2018-ban volt 2017-hez képest. 2013-hoz képest pedig 160 százalékos volt a növekedés a hazánkban tartózkodó külföldiek számában - összegzett a Pénzcentrum. Most a KSH adatai azt mutatják, hogy majdnem 65 ezer ázsiai állampolgár élhet hazánkban.
2013-ban a hazánkban élő külföldiek felét még a szomszédos országok állampolgárai tették ki, de a csoport aránya a következő években csökkenni kezdett, és 2019 óta 35–37 százalék körül stagnál. Ugyanez látszik a népmozgalmi helyzetképhez csatolt adatokból is: 2023 elején a legtöbben (79.900 fő) valamelyik szomszédos országból érkezett hazánkba, második helyen viszont immár nem valamelyik egyéb európai ország polgárai állnak, hanem az Ázsiából érkezők.
A Magyarországon tartózkodók 35 százaléka most szomszédos országból jött, 29 százalék Ázsiából, és 28 százalék valamelyik nem szomszédos európai országból. Az Afrikából és az Amerikából érkezettek aránya viszonylag elenyésző, 3-4 százalékos, de így is több ezer emberről beszélünk.
A KSH nyilvántartásából az is kiderül, hol él ezer lakosra vetítve a legtöbb külföldi állampolgár. A kimutatás szerint Budapesten. Idén január elsején ugyanis a KSH statisztikája szerint 57,1 külföldi jutott ezer magyar fővárosira. Második Győr-Moson-Sopron vármegye 35,6-tal, a harmadik helyen pedig Zala vármegye áll 29,7-tel. A lista végén Szabolcs vármegye van, ahol 5,9 külföldi jutott ezer lakosra. Ez az arány Békésben 6,3 volt, Nógrádban 9,2, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 9,8.
A statisztikai hivatal a magyarok ki- és visszavánorlási arányát is figyelemmel kíséri, és mint kiderült, a 2022-re becsült adat szerint körülbelül 26.500 honfitársunk hagyta el az országot. Megközelítően 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. De van visszafelé költözés is: 21.900-an vándoroltak vissza Magyarországra, ugyanakkor ez jhárom százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi szám.
2017 óta nem vándoroltak ki ilyen sokan az országból, és habár az egyenleg 2019 és 2021 között pluszban zárt, ezt javarészben felírhatjuk a járványhelyzet számlájára. Se előtte, se utána nem fordult pluszba a ki- és visszavándorlási mutató, amióta az adatokat közlik.
A kivándorló magyarok 44 százaléka Ausztriát, 25 százaléka Németországot, 5-5 százaléka Hollandiát és Svájcot, míg négy százaléka az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Miközben a korábban kiemelt jelentőségű Egyesült Királyságba évről évre kevesebben vándorolnak, a Németországba vándorlók száma enyhén, az Ausztriába vándorlóké pedig jelentős mértékben növekedett a tavalyi évhez képest.
Az ujszonalunk.com nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle. A hátteret, a függetlenséget garantáló támaszt a Felvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjának kiadója adja. A portált helyiek írják, helyieknek. Annak a jól összeszokott csapatnak a tagjai, akiket korábbról ismerhetnek és el is érhetnek. Tiszta hangon, a régi tisztességgel szólalunk meg, nyilvánosságot adva mindenkinek, hogy valós problémákat tárjunk fel, és közösen keressük a megoldást, ütköztetve a különböző nézőpontokat. Így akik fontosnak tartják független helyi sajtó létét, a magukénak érezhetik az ujszonalunk.com -ot, és teret is kapnak benne. Reméljük, hogy sokan gondolják most így: „Erre vártunk!” Fennmaradásunkat, a regionális, független újságírást minden egyes olvasói forint segíti, amit köszönettel fogadunk.
Ha Ön is támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Legfrissebb cikkek
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.