A kiemelt beruházási törvény hatályon kívül helyezését kérik a civilek

Az Országgyűlés ezt a törvényt eredetileg annak érdekében fogadta el, hogy “az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával”. A törvény azonban 2006 óta több módosításon is átesett, és a helyi érdekekkel ellentétes, magas korrupciós kockázattal, a nyilvánosságot jelentősen csökkentő, a társadalmi egyeztetést kizáró, valamint a nemzeti és uniós közpénzekkel való potenciális visszaélésekkel járó projektek támogatásának szimbólumává vált. 

A civil szervezetek tapasztalatai alapján a törvénnyel visszaéltek. A projektek engedélyezését úgy gyorsították meg, hogy nem készültek megfelelő környezeti hatásvizsgálatok, és társadalmi egyeztetés nélkül kaptak a beruházások engedélyt. 2021-ben 67 beruházás, az elmúlt négy évben több, mint ezer projektet nyilvánítottak nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá. 

Ilyen, nagy port felkavaró beruházás keretében valósult meg a környezetszennyező, víz- és energiaigényes gödi akkumulátorgyár és készülnének titokban továbbiak is. Kiemelt beruházásként indult számtalan sportközpont építése, mint a kiszáradó Velencei-tó partján épülő Kovács Katalin Kajak-Kenu Sportközpont. A felsorolásból nem maradhat ki a Fertő tavi vízitelep úgynevezett “rekonstrukciója” sem, amelynek előkészítő munkái során 60 hektár természetvédelmi területet taroltak le a munkagépek. A Balatonnál a Club Aliga területének hasznosítására olyan kiemelő kormányhatározat született, amely kizárná a helyieket a tó partjáról, s jelenleg felparcellázva lakóépületeknek biztosít különleges előnyöket. 

A civil szervezetek véleménye szerint a 2006. LIII. számú törvény hatályon kívül helyezése összhangban lenne az Alaptörvény P cikkelyében megfogalmazott elvekkel, amennyiben a “természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége” - áll a szövetség sajtóközleményében.