A Kúria az állami főépítésznek adott igazat Vámosszabadival szemben, a polgármester a lemondást fontolgatja

Ambrus Gellért polgármester szombaton terjedelmes bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, amiben leírja a történteket. Ez nyilván az ő olvasata, hétvége lévén nem tudjuk ebben a pillanatban megkérdezni a másik oldalt (a kormányhivatal állami főépítészét), de természetesen ezt is megtesszük, s ha választ kapunk, az ő álláspontját is közöljük. De lássuk előtte, a polgármester álláspontja szerint mi történt (a fontos részeket vastagon szedjük az átláthatóság kedvéért):  

Az elmúlt időszakban számos rendezési tervi módosítást indítottunk, hogy a különböző elképzeléseink, fejlesztéseink megvalósulhassanak. A rendezési tervi eljárások folyamán hatósági és nem hatósági egyeztetések is történtek az egyes módosításokról, ezek rendszerint egy egyeztetési eljárásban megvitatásra kerültek, majd az egyeztetések eredményei az állami főépítész záró szakmai véleményében öltöttek testet. Számos esetben az állami főépítész szakmai záró véleményével nem értettünk egyet, mert nem láttuk, hogy az egyes módosításhoz kapcsolódó észrevételei jogszabályon alapulnának, vagy szakmai észrevétel esetén más volt az álláspontunk (és ez az álláspont nem ütközött jogszabályba). 

A jogszabályok és a józan ész alapján úgy gondoltuk, hogy a településrendezésre vonatkozó jogszabályok keretein belül az önkormányzatnak joga van saját belátása szerint szabályozni a területfelhasználást, intézményi vagy beépítésre szánt területeket, zöldterületeket kijelölni, utakat kiszabályozni, területeket feltárni. 

Ebben a hitben elfogadtunk olyan rendezési tervi módosítást, amely pl. lehetővé tette, hogy Szitásdomb 2-őn óvoda-bölcsőde, orvosi rendelő épüljön. Vagy például olyat, amely során téves beépítési paramétereket javítottunk volna ki, hogy üzletek létesülhessenek a fejlesztési területeken. 

Az állami főépítészi iroda (és a Kormányhivatal) ezt másképpen gondolta, és a rendezési terv módosítását elfogadó rendeletünket a Kúria előtt megtámadta, mondván, hogy az általa kiadott záró szakmai véleményben foglaltak ellenére nem dönthet a képviselő-testület. 

A kúriai eljárásban a záró szakmai vélemény minden egyes olyan pontja esetén részletes indoklással éltünk, amellyel arra mutattunk rá, hogy a főépítészi véleménnyel miért nem értünk egyet. Ezek között számos olyan pont volt, amelyben téves jogszabályi szövegen alapult, vagy téves jegyzőkönyvi szövegen. 

A Kúria jogértelmezése szerint azonban önmagában az, hogy a záró szakmai vélemény ellenére döntöttünk, már megalapozza azt, hogy a döntésünk jogszabálysértő, függetlenül attól, hogy az állami főépítész által kiadott záró szakmai véleményben foglalt észrevételek jogilag vagy szakmailag mennyire helytállóak, hiszen ítéletében azt is kimondta, hogy a záró szakmai vélemény megalapozottságát ebben az eljárásban nem vizsgálta. 

Ugyanakkor a záró szakmai vélemény tartalmi felülvizsgálatára nincs jogszabályi lehetőség, így a kúriai döntésből az következik, hogy a záró szakmai vélemény szent és sérthetetlen, amit abban az állami főépítész „megkövetel”, annak úgy kell lennie. Az állami főépítészi vélemény kontrolljának hiánya miatt gyakorlatilag a települések kénytelenek meghajolni az állami főépítész kénye-kedve előtt. 

A magam részéről eddig ragaszkodtam a vélt igazunkhoz, de most úgy látom, hogy más megyék állami főépítészeinek támogató hozzáállásával ellentétben, itt lehetetlené vált az érdemi településtervezés, településrendezés.  

Köszönöm a képviselő-testületnek, hogy az állami főépítészi irodával folytatott vitában támogattak és elfogadták a véleményemet, álláspontomat. Sajnálom, hogy ennek nem lett eredménye, és bízom benne, hogy a tervezett fejlesztéseink (pl. bölcsőde-óvoda) megvalósulását nem veszélyezteti a Kúria döntése. Bár az is igaz, hogy ha az állami főépítészi irodán múlik, akkor még építési engedélyünk sem lenne… 

Önöktől is elnézést kérek, hogy az állami főépítészi iroda hozzáállása miatt az általam polgármesterjelöltként vállaltak, vagy a képviselő-testület gazdasági programjában, településfejlesztési koncepciójában foglaltak esetleg nem valósulhatnak meg.  

Jelenleg nem tudom, hogy van-e értelme folytatni polgármesteri ténykedésemet, ha mások felülbírálhatatlan álláspontjának megfelelően lehet csak a településünket fejleszteni. 

A többi megyei településnek pedig kitartást kívánok az állami főépítészi irodával folytatott küzdelemben, szükségük lesz rá. 

Kicsivel később egy másik posztot is írt Ambrus Gellért:  

Egy kis adalék a Kúria döntéséhez. Ennek a döntésnek még nem felmérhető a következménye megyei szinten, de valószínűleg az építész-településtervező szakma látja, hogy ezzel kezelhetetlenné válik az eddig is több sebtől vérző szakmai együttműködés a főépítészi irodával. Az önkormányzatok meg számíthatnak arra, hogy számtalan újabb és újabb „előírásokkal” szorongatja meg őket az állami főépítészi iroda (persze ezek teljesítése újabb összegekbe kerül majd, és kiszámíthatatlanná teszi a rendezési tervi módosítások időtartamát, azaz a különböző fejlesztések időigénye sem lesz tervezhető). Mindez azért, mert a Kúria azt mondta ki, hogy az állami főépítészi iroda záró szakmai véleménye (ami szükséges a rendezési terv módosításának elfogadásához) szentírás, vagyis a képviselő-testület nem módosíthat rendeletet, ha a vélemény nem támogató. Ugyanakkor azt is kimondta, hogy ebben az eljárásban a Kúria tartalmilag nem vizsgálta, hogy a főépítész véleménye megalapozott-e (pl. jogilag). És a joghézag ott van, hogy az állami főépítész záró szakmai véleményét nem lehet sehol sem szakmailag, sem jogilag kontrollálni.  

Összesítve tehát: nem azt mondta ki, hogy nincs igazunk, hanem azt, hogy bármit is ír elő az állami főépítész, azt el kell fogadnunk.  

Az elmúlt években (és más megyékben most sem) ez nem okozott problémát, mert a záró szakmai vélemény úgy működött, hogy azok tartalmaztak szakmai véleményeket, ajánlásokat, és voltak jogszabályi hivatkozások benne, amelyeket szigorúan be kell tartani. A képviselő-testületek pedig dönthettek, hogy a szakmai ajánlások közül mit fogadnak el.  

Ebben a megyében azonban minden kötelező, amit a főépítész előírni kíván, hiszen azzal fenyeget, hogy azokat a módosításokat is elutasítja, amelyet egyébként támogatna. Így a települések inkább engednek neki, olyankor is, ha a településnek más lenne az érdeke. Mint ahogy ebben a megsemmisített módosításban is voltak olyan módosító javaslatok, amelyet elfogadott, de mégis az egészet elutasította.  

Nem véletlen, hogy a megyei építész szakma ki van akadva a főépítészi irodára, mert lehetetlen együtt dolgozni velük. 

Vámosszabadi tekintetében a jelen helyzetből az következik, hogy a Szitásdom2-őn (hacsak egy következő rendezési tervi módosítást nem indítunk, és abban a korábbi véleményével ellentétben támogató lesz) nem épülhetnek 3-4 szintes társasházak a központi részen, így nem lesznek azoknak az aljában üzletek. Nem épülhet fitneszterem, és nem épülhet önkormányzati épület. És mindez nem azért, mert jogszabályba ütközne, hanem mindez azért, mert csak. És igen, azért merült fel bennem, hogy lehet-e ezt így folytatnom, mert ezek a most akadályozott fejlesztések KELLENEK az élhetőséghez. És ha én nem tudom ezt elérni, akkor lehet, hogy más kell hozzá... Minden lakóterületfejlesztéssel az a probléma, hogy nem épülnek meg az azt kiszolgáló intézmények, nincsenek üzletek, játszóterek, sportlétesítmények. Most itt van egy komplex fejlesztés, amit meg magyarázat nélkül, erőből elkaszálnak. Nem vagyunk kiemelt terület, nem vagyunk Balaton, nem vagyunk Budapest, nem vagyunk Fertő-tó vagy Velence. 

Egy kérdésre válaszolva még egy konkrétum is kiderül:  

Vagy a Szitásdomb 2-őn ezt (orvosi rendelőt – a szerk.) szeretnénk megépíteni, de ehhez kellett volna emelni a beépítési magasságot úgy, hogy a jogszabály 12,5 métert enged, de nekünk elég lett volna 10,5 méter. Ez adott volna lehetőséget üzletekre, önkormányzati helyiségre, óvodafinanszírozásra. Erre az (is) volt a válasz, hogy a Pacsirta Lakópark hibás fejlesztését ne tetézzük újabb hibával, mire a válasz az volt, hogy pont azokat pótolnánk, ami onnét hiányzik. Azt mondta a főépítészi iroda, hogy akkor sem tudják támogatni. Erre mondták, hogy nem. 

A témát terveink szerint folytatjuk.

FRISSÍTÉS!

Ígéretünkhöz híven hétfőn megkestük az állami főépítészt, titkárságáról azonban azt az információt kaptuk, hogy a héten szabadságon van. Jövő héten újból próbálkozunk, hogy az ő álláspontját és érveit is megismerhessük.