Az internetes szólás- és sajtószabadságot vizsgálta a hivatal

Lassan, de biztosan növekszik a médiatudatosság, a fogyasztókban életszerű és erőteljes igények mutatkoznak a médiatudatosság használatában és társadalmi fejlesztésében - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közelmúltban végzett kutatásából, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t.  A kutatás kitért a tájékozottság iránti igény, az információfelelősség és a magánszféra védelmére is.

Megjelenésekor az internetetet sokan a szabad véleménynyilvánítás eszközének nevezték, de használatának elterjedésével a webes platformok lehetőséget adtak arra, hogy a közösség tagjai ne csak a választásokon vagy közvélemény-kutatásokon fejezhessék ki véleményüket a közügyekről. A kutatásból  most kiderült, hogy az internetezésből a magyar társadalom 15,9 százaléka teljesen kimarad, de a felhasználók nagy többsége naponta csatlakozik a nethez. A hozzászólás lehetősége a közérdekű ügyekhez a társadalom túlnyomó részének nagyon fontos.

A közösségi médiát használók 71 százaléka teljes mértékben igényli azt, hogy láthassák a posztokat olyan emberek is, akiknek a véleménye az algoritmusok szerint eltér a poszt készítőjének véleményétől. Hasonló arányban igénylik azt is, hogy egy online hír vagy vélemény megjelentetése esetén hozzáférhető legyen annak kritikája vagy más oldalú megközelítése. A megkérdezettek több mint 60 százaléka válaszolta azt, hogy minden vélemény legyen látható egy online beszélgetésen, 55 százalék szerint pedig kiemelkedően fontos, hogy a felhasználót érdeklő témák és platformok jelenjenek meg. A névtelen vélemények, valótlan hírek szankcionálásának igénye alig haladja meg a 40 százalékot.

A tudatos médiahasználat feltételeinek megteremtésében négy lehetséges szereplőt állíthattak sorrendbe felelősségük mértékében a válaszadók. A magyar lakosság 54 százaléka a szülőket tette első helyre, második helyre 25 százalékkal az állam, harmadik helyre 14 százalékkal a média, utolsó helyre 7 százalékkal az iskola került.

Az online médiahasználat kedvezőtlen hatásainak kivédésével kapcsolatban az NMHH szakemberei hat forgatókönyvről kérdezték meg a lakosságot. A káros oldalak hatósági letiltása okozta a legnagyobb véleménykülönbségeket, egy értékelő skálán ennek a legmagasabb az elutasítása, de az elfogadása is. A társadalom tudatosságának növekedésére utal az is, hogy nem külső szereplőkben, hanem a szülők nevelésében látják a leghatékonyabb stratégiát, ezt követi a káros tartalmú oldalak létrehozóinak és terjesztőinek súlyos büntetése. A megkérdezettek szerint a nevelés jelenti a legfőbb stratégiát a káros tartalmak elleni küzdelemben.

A szólás- és sajtószabadság, illetve a demokrácia fogalma összekapcsolódik az emberek fejében, de ez nem feltétlenül jelenti azt nekik, hogy bárkiről bármit el lehet mondani. Közszereplő esetében elsősorban politikusokra, továbbá ismert emberekre gondolnak. A magyar társadalom szerint a magánszemélynek nagyobb védelem jár, míg a közszereplők esetében a magánélethez köthető információkat - például a lakcímet, barátokat - érzik leginkább védendőnek. A válaszadók 36,7 százaléka véli úgy, hogy a közzétett nem saját tartalomért nem tartozik felelősséggel, és ennél is kevésbé szigorú a lájk megítélése. A válaszadók 68,8 százaléka érzi úgy, hogy ha egy közszereplőről ilyen minőségében tesz közzé képet, akkor ezt a hozzájárulása nélkül is megteheti.

A megalázó, zavarba ejtő helyzetek ábrázolását a médiában csak a társadalom fele ítéli el mindenképpen, de ha maga a történet megfelel a valóságnak, még az elutasítók is elfogadhatónak tartják az ilyen ábrázolást.

A Facebookon a kisebb városok és a 36-49 évesek a legaktívabbak, végzettség szempontjából pedig az érettségivel rendelkezők. Bár a férfiak általában néhány százalékponttal tevékenyebbnek mutatkoznak a nőknél, a facebookos véleménynyilvánításban a nők jóval agilisabbak. Minél egyszerűbb egy online véleménynyilvánítás, annál elterjedtebb, az álláspontok láthatósága pedig nem jelent korlátozó tényezőt.

A kutatás módszertanáról az NMHH azt közölte: az adatfelvétel 2022 novemberében történt, telefonos, CATI-módszertannal. Az adatok reprezentatívak a magyar lakosságra nézve nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az értékelésnél 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy a kapott eredmény legfeljebb 3,2 százalékkal térhet el a célcsoport egészének véleményétől - áll a közleményben.