Az olvasók nagy része szerint nincs független magyar sajtótermék

Szomorú tendencia, hogy a média politikai befolyásolása lényegében elfogadottá vált Magyarországon – állapítja meg a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb kutatása. A Medián Közvéleménykutató Intézettel közösen készített elemzésük elkeserítő adatokat tárt fel. A teljes népességnek 21 százaléka például elfogadhatónak tartja, hogy politikai szereplők beleszóljanak egy újság tartalmába (4 százalék „teljes mértékben”, 17 százalék „inkább” elfogadhatónak tartja). A megkérdezetteknek csak a fele gondolja úgy, hogy ez a gyakorlat egyáltalán nem elfogadható, ami azt jelzi, hogy a szabad sajtó egyik legfontosabb jellemzőjének csak minden második ember tulajdonít igazi jelentőséget. 

A teljes népesség 63 százaléka szerint nagyon jellemző, további 31 százalék szerint előfordul a politikai befolyás és mindössze 1 százalék gondolja úgy, hogy ez soha nem fordul elő. A politikai polarizáció jól látható ennél a kérdésnél, az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (82 százalék) szerint ez nagyon jellemző, míg a kormánypárti szavazók körében csak fele ennyien (41 százalék) gondolják ugyanezt. Figyelemreméltó, hogy a diplomások sokkal inkább tartják „nagyon jellemzőnek” a politikai befolyást (77 százalék), mint az alacsony iskolai végzettségűek (47 százalék).

Az átlagos hitelességi értékek mögött nagyon komoly különbségek láthatók pártpreferencia szerint és ez jól mutatja a magyar társadalom erős polarizációját. Gyakorlatilag teljesen ellentétesen ítélik meg a médiamárkákat a kormánypárti és az ellenzéki szavazók: amit az egyik szavazótábor hitelesnek tart, az a másik oldal számára alacsony hitelességű és fordítva. A gyakran emlegetett mondás, amely szerint Magyarországon a két nagy politikai oldal szavazói teljesen más világban élnek, nagyon jól láthatóan megjelenik - tartalmazza az elemzés.

A digitális médiában, különösen a közösségi oldalakon ma már az algoritmusok határozzák meg, hogy milyen tartalmak kerülnek a fogyasztó szeme elé és sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy ez milyen nagy mértékben meghatározza a hírfogyasztásukat. Ezért a kutatás kiterjedt az internetes médiaszokásokra is - nem kevésbé elkeserítő eredménnyel. A fogyasztók közel kétharmada ugyanis úgy tájékozódik, hogy abban nincs valódi tudatosság: ők kiszolgáltatottabbak az algoritmusoknak és a kattintásvadász címadásnak. 

A kutatók a kapott adatok alapján összegezve megállapították: a válaszadók összességében meglehetősen rossz véleménnyel vannak a magyar média állapotáról és nem meglepő, hogy ez a 2020-es kutatáshoz képest is romlott. Minden vizsgált szegmenseben, beleértve a kormánypárti szavazókat is, jelentős többségben vannak azok, akik szerint a Fidesznek van nagyobb politikai befolyása a magyarországi nyilvánosságra, és egyértelmű kisebbségben vannak azok, akik szerint az ellenzék befolyása erősebb vagy kiegyensúlyozott a magyar média. Ami még ennél is elkeserítőbb, hogy a média politikai befolyásolása lényegében elfogadottá vált Magyarországon. A megkérdezetteknek csak a fele mondta, hogy a közvetlen politikai beavatkozás a szerkesztőségek munkájába teljes mértékben elfogadhatatlan. Pedig ez lenne az alap.