Bejelentette integrációs szándékát Győr, még tárgyalni fog Dézsi, de 33 milliárdos vízművagyont adhat a város a közösbe

A tárgyaláson különösen a vízközmű-vagyon átadásának feltételeit szükséges tisztázni, s ennek eredményéről haladéktalanul be kell számolni a közgyűlésnek. A cél, hogy a legkedvezőbb feltételek legyenek elérhetőek – áll még a határozatban, amit a rendkívüli közgyűlésen, zárt ajtók mögött szavazott meg a testület. Hárman tiltakoztak az ellenzéki padsorokból.  

Csaknem másfél óráig tartott a vita, amelynek részleteit nem lehet a nyilvánosság elé vinni, de magából a határozatból is kisakkozható, hogy mi lehetett a fő kérdés: a győri vízművagyon, amely az integráció része (és feltétele), cserébe az állam(i cég) veszi át a működési feladatokat, s legalább 5 százalékos tulajdonrészt szerez a Pannon-Vízben.  

Az érthetőség kedvéért muszáj néhány részletet tisztázni:  

1. A Pannon-Víz Zrt-nek 125 önkormányzat a tulajdonosa, a legnagyobb ezek közül Győr, 61 százalékkal. 
2. A Pannon-Víz értéke ketté oszlik. Van maga a társaság 2,5 milliárd forint becsült értékkel. A vezetékek, víztisztítók, víztornyok pedig azoké az önkormányzatoké, ahol ezek a berendezések, létesítmények vannak. Ezek összértéke 35-38 milliárd forint körül van. 
3. Győrnek nagyjából 33 milliárd forintot érő vízművagyona van jelenleg.  

Ezt viszi tehát be az integrációba, ha szeptember 20-ig igent mond rá a város. Most addig a pontig jutottak el, hogy a polgármester és a Pannon-Víz igazgató tárgyaljon erről. Sok lehetőséget eddig nem adott a Nemzeti Vízművek az önkormányzatoknak, csodára tehát kár is számítani. Az is igaz ugyanakkor, hogy akik eddig az önkéntes – hivatalosan ez önkéntes döntés – integrációt választották, azoknál masszívan veszteséges volt a vízműcég, így a vagyonért cserébe inkább szabadulnának a tehertől.  

Győrben viszont más a helyzet, s ez az alapja leginkább az ellenzéki tiltakozásnak: a Pannon-Víz ezidáig nyereséggel zárta az éveket, még 2021-ben is 2 és fél millió forint pluszt hozott ki a mérleg. Ennek fényében luxus odaadni a 30 milliárd fölötti vagyont – állítja az ellenzék. De hozzá kell tenni, hogy ez a jelen, a jövő az igazán kérdéses az önkormányzatok számára. Tehát biztosan vannak és lesznek olyanok, akik előre menekülnek, ezért választják az integrációt.  

Győrnél a döntés okát nem indokolták meg, a polgármester felolvasta a határozatot, a szándék ebből egyértelműen kirajzolódik: integrálódni, de lehetőleg a meghirdetett feltételeknél kedvezőbben. Mostantól számítva három héten belül kiderül, mi tud ebből elérni a győri tárgyalófél.