Jelentőséget kapott a nagytakarítás a víruskutatásban

Az Energiatudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai arra keresték a választ, milyen méretű levegőrészecskéken képes a vírus megtapadni, és milyen külső tényezők (levegőminőség, mozgás stb.) befolyásolják terjedését. A kutatás folytatása az egyetem korábbi tanulmányának, mely azt elemezte, hogyha különböző méretű levegőrészecskék felületén utazna a vírus, hová rakódna le a tüdőben. A vizsgálatokat kórházban, normál kórteremben és nem invazív légzésterápiás osztályon végezték.

A világon minden eddiginél szélesebb tartományban (70 nanométer – 10 mikrométer) tudtuk kimutatni a vírust a levegőrészecskéken – egészen alacsony méreten is – olvasható dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinikájának igazgatójának ismertetője az egyetem honlapján. A koronavírus örökítőanyaga leginkább a 0,5–4 mikrométer tartományú aerosolban volt jelen, de ultrafinom részecskéken is azonosítottak. 

Ez azért lényeges, mert minél kisebb a részecske, annál könnyebben jut be a szervezetbe – s így rajta a vírus is. A szállópor önmagában is veszélyes, mert a tüdő mélyébe is bejut. A 0,3 mikrométernél kisebb, néhány száz nanométeres részecskék a felső légutakból a léghólyagokon keresztül közvetlenül a vérbe is be tudnak kerülni. Mivel ez a tartomány megegyezik a vírus RNS-ének méretével, nem kizárt, hogy a vírusok egyedül is képesek a levegőben terjedni anélkül, hogy szállóporhoz vagy kisebb levegőrészecskékhez kapcsolódnának. 

A részecskék döntően úgy kerülnek a levegőbe hogy először leülepednek, de hasonlóan a vízhez, mozgás hatására felkavarodnak. Vagyis ha valaki átsétál egy kórtermen, felkavarja a levegőt és belélegzi, bekerülhet a szervezetébe a kórokozó, ahogy a többi, a helyiségben tartózkodó szervezetébe is. Tehát a légúti fertőzések szempontjából nemcsak a felületek jelentenek problémát , hanem maga a felkavart levegő is, amit belélegzünk – mondta dr. Müller Veronika.

Ez még inkább előtérbe helyezi a takarítás jelentőségét. „Eddig a felületek és a kézfertőtlenítés jelentőségét hangsúlyozták, ami vitathatatlan, ám legalább ennyire fontos az aeroszolokkal való fertőződés lehetősége” – magyarázza a szakember. A kutatás arra is rávilágított, hogy a vírusokat vagy egyéb kórokozót hordozó részecskéket nagyon könnyen belélegezhetjük. A megállapítások a helyes maszkhasználatot illetően is segítséget jelentenek.

A kutatás a kórházi fertőzések szempontjából is rendkívül hasznos. A fertőzés forrásainak pontosabb ismerete ugyanis segíthet visszaszorítani a kórházi megbetegedések, például a kórházban szerzett tüdőgyulladás gyakoriságát.

Bár a koronavírust vizsgálták, az eredmények más levegőben terjedő kórokozókra is vonatkoztathatók. Az eredmények a jövőben segíthetik a járványok megelőzését, hatékonyabb kezelését kórházakban, idősotthonokban vagy akár otthon.