Egy éve tudjuk, mi az a Pegazus, de sokkal többet azóta sem

A titkos megfigyeléssel kapcsolatban egy dolog biztosan nem titok: hogy Magyarországon a jogsértő nemzetbiztonsági célú megfigyelés is törvényes. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, hogy a magyar jog nem biztosít kellő garanciákat a visszaélésekkel szemben – ennek ellenére az állam azóta sem tett semmit a helyzet orvoslására. A legfőbb probléma, hogy a megfigyelést az igazságügyi miniszter engedélyezi, aki a kormány tagjaként nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a kormányzat visszaélésszerű megfigyeléseit – sőt, érdekelt is lehet ezekben.

A lezárult megfigyelést pedig szinte lehetetlen támadni - írja összegzésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Az elméletben létező jogvédő intézmények elfogultak az állam irányában, bíróság elé pedig nehézkesen lehet olyan jogsérelmet vinni, amelyről az érintett hivatalosan soha nem értesül, ezért a szükséges bizonyítékok sem állnak a rendelkezésére.

 Mindez nem elméleti probléma. A Pegasus-ügyben sorozatosan mondtak csődöt azok a szervek, amelyeknek papíron a jogvédelmet kellene szolgálniuk. A parlament nemzetbiztonsági bizottságát például előbb bojkottálták a kormánypárti képviselők, majd amikor sikerült megtartani az ülést, annak anyagát 2050-ig titkosították. A z alapvető jogok biztosa eltolta magától a feladatot azzal, hogy az a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra (NAIH) tartozik.  Alkotmánybírósági határozat is kimondja, hogy az ombudsmannak vizsgálnia kell a titkosszolgálati visszaéléseket. Mégsem...A NAIH ugyan vizsgálta az ügyet, de mindent rendben talált, mert kizárólag a magyar törvényeknek való megfeleléssel foglalkozott. Azzal nem, hogy azok aránytalanul korlátozzák-e a megfigyeltek jogait, illetve, hogy a korlátlan megfigyelést lehetővé tévő törvény nemzetközi jogot sért.

Az ügyészség lezárta a nyomozást – ami annyiban érthető, hogy a magyar jog tág keretei között szinte lehetetlen olyan megfigyelést végrehajtani, ami büntethető. Az általunk ismert adatok alapján soha senki nem is követte még el ezt a bűncselekményt - írja a TASZ.

Az sincs jobb helyzetben, aki valamilyen okból tudja, hogy titkos adatokat kezelnek róla. Közérdekű adatigénylésből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2018 és 2022 májusa között 270 esetből egyetlen egyszer sem adott lehetőséget a hozzáférésre. A  bírói gyakorlat hasonló: egyetlen esetet leszámítva nem tudnak a TASZ jogászai olyan perről, ahol a bíróságok adatközlésre kötelezték volna a titkosszolgálatokat. Azaz eddig senki nem tudhatta meg a bíróságon sem, hogy milyen adatokat gyűjtöttek róla. Az Alkotmánybíróság pedig nemrég kimondta, hogy az ilyen ítéleteket nem vizsgálhatja alkotmányjogi szempontból, ami abszurd, hiszen éppen a bírói ítéletek alkotmányosságának felülbírálata lenne az egyik alapvető feladata. Mindez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok pártját fogó bírói gyakorlat velünk marad.

Míg a fenti, diszfunkcionális intézmények képtelenek hatékonyan védeni a polgárok magánszféráját, folyamatosan nő az elrendelt megfigyelések száma: 2015 és 2021 között körülbelül 40 százalékkal. Mindeközben még a különösen érzékeny újságírói és ügyvédi hivatások kiemelt védelméről sincs szabály, holott ez alapvető jogállamisági elvárás lenne.

A kormány és az elméletben jogvédelemre hivatott állami szervek pedig úgy tesznek, mintha a probléma nem létezne, és a megfigyeltek jogai védve lennének.

- Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy végigjárjuk az összes elképzelhető hazai jogorvoslati utat, ami két eredményre vezethet: vagy bebizonyosodik, hogy a jogellenes megfigyeléseknek legfeljebb a titkosszolgálatok és politikusok jóindulata szab határt, vagy sikerül legalább részben megtudnunk, hogy ki és miért figyeltette az ügyfeleinket. Ha itthon nem érünk el sikert, nemzetközi fórumokig visszük az ügyet, mert elfogadhatatlan, hogy Magyarországon ismét bevett gyakorlattá váltak a politikailag motivált megfigyelések. A nemzetbiztonság nem a hatalmon lévők mindenek feletti biztonságát, hanem mindannyiunk közös biztonságát jelenti – amit éppen az aknáz alá, ha politikai alapon bárki megfigyelhető - zárta összegzését a TASZ.