Egy sor embercsempész üggyel startolt januárban az új, csornai bíróság

Mint arról korábban az Új Szó többször beszámolt, 1976-ig működött Csornán önálló járásbíróság a Margit-kórház melletti régi épületben, ami később szakrendelőként vált ismertebbé. Várhatóan 2023-ra felújítják, és beköltözhet a januárban felállt új bíróság, addig pedig a tárgyalásokat Győrben tartják, csak az ügyfélszolgálat számára bérelnek egy épületrészt Csornán.  

Dr. Németh Csaba, a csornai elnök érdeklődésünkre elmondta, érdekes módon jóval több embercsempészeti üggyel indított az új intézmény, mint amennyi a hegyeshalmi határ környékéről  Mosonmagyaróvárra fut be. A csempészek tehát a soproni határ felé vették az irányt, és jellemzően a Csorna és Kapuvár környéki mellékutakon fogják el őket. Erre jó példa az a per, amiben súlyos börtönéveket is kiosztott az új bíróságon a nemrég kinevezett dr. Havasiné dr. Kulcsár Petra. Egy tucatnyi országon átívelő ügy landolt Csornán: Svédországban élő svéd állampolgárságú szírt ítéltek el. A 20 éves fiatalember 4 másik szírt akart Ausztriába csempészni, akik az Arab Emírségekben éltek és Hollandia volt a végcéljuk. Albániába repültek, Szerbiából jutottak Magyarországra, sikeres kijutás esetén az utasok egy török bankban letétbe helyezett pénzből fizették volna ki a csempészeket. A szerb zöldhatárhoz marokkói sofőr juttatta őket és néhány egyiptomit, ott a mi svédországi szírünk osztrák kocsiba ültette őket, ketten a kombi csomagtartójában utaztak. Cirák és Csapod között buktak le, a férfi 2 és fél évet kapott és 5 évre kiutasították az országból.  

Dr. Németh Csaba, a járásbíróság elnöke szerint a vártnál nagyobb nehézséget jelent az irodai alkalmazottak betanítása. Fotó: Laczó Balázs 

Dr. Németh Csaba elmondta: a járásbíróságon polgári ügyszakban nagyobb az ügyteher, mivel egyelőre egy bíró látja el a feladatot. Ígéretet kaptak még egy bíró kinevezésére, addig azonban kétszer annyi ügy jut arra az egy emberre, mint a hasonló méretű mosonmagyaróvári bíróságon. Ugyanez a büntetőügyekre már nem igaz, mert az elnök is büntetőbíró és kétfelé oszlik a teher.  

A számok nyelvén mindez így fest: polgári ügyszakban 63 végrehajtási ügy érkezett Csornára, 54 nem peres és 75 peres ügy áprilisig. Büntető ügyszakban 54 a peres ügy és 74 a peren kívüli. Emellett 16 ügyben jártak el nyomozási bíróként, ezek jobbára a letartóztatásokról szólnak, lásd a csornai pékség pórul járt késes rablójának esetét. 

A szabálysértési ügyek száma 192, nagyjából annyi, mint Mosonmagyaróváron és a bíráknak könnyebbség, hogy ezekben a titkár is eljárhat.   

Az elnök beszámolt arról, hogy az indulást még a bírói létszámnál is jobban nehezítette az igazságügyi alkalmazottak hiánya, azoké, akik az ítélkezést segítik. A várt létszámot nem kapta meg Csorna. Dr. Németh Csaba is bízott abban, hogy legalább a Rábaközből Győrbe járó írnokok közül akad, aki átcsábítható a megyeszékhelyről, de úgy látszik, jobban szeretik a megszokott helyüket. Maga a létszámhiány hamarosan megoldódik, de a probléma mégsem szűnik meg varázsütésre, mert az újonnan felvett írnokok betanítása legalább őszig tart, a büntetőügyek iktatása és a jegyzőkönyvezése ugyanis különösen nehéz és speciális tudást igénylő szakma. Akit felvesznek, nem biztos, hogy beválik, ahogy az is kérdéses, hogy ő kíván-e maradni, vállalva alacsony fizetésért a nehéz terhet. Már volt is egy írnok, a próbaidő kitöltése után elbúcsúzott a Csornai Járásbíróságtól.