Füstbe ment terv: a fatüzelés káros, de egyelőre nélkülözhetetlen

A jelentés szerint a szilárd tüzelőanyagok – elsősorban a fa, másodsorban a szén – a mai napig az egyik legfontosabb energiaforrást jelentik az emberek otthonában. Magyarországon napjainkban is hozzávetőlegesen négymillió ember fűti otthonát részben vagy kizárólag szilárd tüzelővel. Pedig az rossz hatékonyságú és súlyosan légszennyező fűtési mód. 

A fatüzelés leginkább az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző, azonban számos előnye miatt a társadalom minden szegmensében elterjedt fűtési mód. 

2022 nyarán ez hatványozottan megmutatkozott, amikor hirtelen, a lakossági gázárak növekedésének hírére, egyszerre családok tízezrei akarták biztosítani a télre elegendő tűzifát, ugrásszerű kereslet-növekedést és áremelkedést eredményezve. Ebben a helyzetben a legkitettebbek az eddig is energiaszegénységben élő, csak szilárd tüzelőt használó háztartások, akik számára így még elérhetetlenebbé vált a megfizethető fűtés. Ezen felül, várhatóan, a szilárd tüzeléssel járó légszennyezés is lényegesen meg fog ugrani, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent a társadalom egészének. 

Egy jelentős ellentmondásra is felhívja a figyelmet az anyag: az energetikai statisztikákban a szilárd tüzelőanyagok megújuló, növényi alapú energiaforrásnak számító részét a primer szilárd biomassza kategóriába sorolják. Magyarországon ennek túlnyomó részét a háztartások által felhasznált tűzifa teszi ki. Ennek is köszönhetően, s némi statisztikai trükközéssel sikerült hazánknak teljesíteni a 2020-as megújuló klímacélt. 

Tehát, az elsősorban falvakban élő, alacsony jövedelmű háztartások által használt, rossz hatékonyságú és súlyosan légszennyező fűtési mód az, amivel a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb aspektusát eddig letudtuk. 

A magyar háztartások kb. ötöde nincs rácsatlakozva a vezetékes földgáz- vagy távhőszolgáltatásra, így legtöbbjük kénytelen fatüzelést használni. Amíg az alternatív környezetkímélő technológiák és az energiamegtakarítást eredményező felújítások nem lesznek elérhetőek a társadalom egésze számára, a hagyományos szilárd tüzelés maradni is fog – állapítja meg a tanulmány. 

A fűtéssel kapcsolatos problémák orvoslására három területen ad javaslatokat a jelentés: 

• A szociális tüzelőanyag program keretösszegét jelentősen meg kell emelni – legalább 20 milliárdra –, és ötezer főnél nagyobb településekre is kiterjeszteni. Fokozottan figyelembe kell venni a rászorultsági szempontokat és a településen szilárd tüzelőt használók arányát. Szükséges továbbá bevezetni a tüzelő minőségére vonatkozó szabályozást. A támogatási keretnek ki kell terjednie a tüzelő szállítási költségeire is, hogy ez ne az önkormányzatot terhelje. 
• Az energiapazarló (legrosszabbul teljesítő) lakóépületek jelentős korszerűsítésre szorulnak. Ehhez jelentős ösztönzők kellenek. Épület- és fűtéskorszerűsítési program keretében állami vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek és egyéb újszerű támogatási eszközök szükségesek. A megtakarításokkal nem rendelkező, alacsony jövedelmű háztartások elérését biztosítani kell, továbbá kimondottan az elavult szilárd tüzelésű berendezések cseréjére is programot kell indítani. 
• Szükség van a szociálisan célzott lakhatási támogatások intézményének megerősítése is. A jelenleg elérhető lakáskorszerűsítési támogatásokat összhangba kell hozni a szükséges állami intézményi háttér kialakításával, ami hatásosan tudja támogatni a rászoruló háztartásokat. Továbbá meg kell erősíteni a helyi szociális ellátórendszereket és növelni az önkormányzatok ezirányú forrásait.  

A teljes anyag itt olvasható.