Bajban a hazai sörgyártás, az egekben a költségek

Az első négy hónapban a hordós sör forgalma, ami jó indikátora a szállodaipar-vendéglátás (HORECA) szektor teljesítményének, mindössze 77 százaléka volt a pandémia előttinek – mondta el Kántor Sándor, az idén 30 éves Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója.  

Tavaly az év egészében a Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes értékesítése 6,370 millió hektoliter volt, 3,1 százalékkal meghaladta a 2020. évit, de 4,7 százalékkal elmaradt a 2019. évitől. A hazai termelés 5,568 millió hektoliter volt tavaly, 3,5 százalékkal több az előző évinél, de 5,9 százalékkal kevesebb a 2019. évi 5,915 millió hektoliternél. Az iparág költségvetési hozzájárulása 2021-ben 78 milliárd forint volt. 

A söriparban dolgozók száma a pandémia alatt nem csökkent: 2021 végén az öt legnagyobb magyar gyártó 1620 embert foglalkoztatott közvetlenül, ami enyhe növekedés a 2020. évi 1611 fős és a 2019. évi 1576 fős állományhoz képest. 

A szakember szerint az első négyhavi adatok alapján valószínűtlen, hogy az iparág teljesítménye 2022 egészében elérné a járvány előtti szintet, inkább az látszik, hogy a gyártás nehézségekkel küzd. Úgy vélte, ennek lehetnek beszerzéssel kapcsolatos okai, és összefügg a gyártási költségek emelkedésével is. 

Arra a kérdésre, hogy várható-e a magyarországi sörpiacon is a németországihoz hasonló jelentős áremelés, elmondta:  

Piaci forrásokból és tagvállalataik általános kommunikációjából tudják, hogy a gyártás költségei drasztikusan nőttek az elmúlt nyolc hónapban, ami érinti a termelés és forgalmazás teljes szerkezetét: az alapanyag, az energia, a szállítás és a munkaerő költségeit is.  

Hogy az egyes vállalatok hogyan fognak erre reagálni, és a költségnövekedésből mennyit kénytelenek áthárítani a fogyasztóra, jelentősen függ az adott cég lehetőségeitől - fogalmazott. 

Azzal kapcsolatban, hogy jelenthet-e Magyarországon is problémát a palackhiány, amitől sajtóhírek szerint a németországi gyártók tartanak, Kántor Sándor elmondta: a magyar sörforgalmazás szerkezete lényegesen eltér a németországitól, a kiskereskedelemben a végtelenszer újrahasznosítható alumíniumdoboz az uralkodó, ma ez a csomagolóanyag típus adja a kiskereskedelmi forgalom 70 százalék feletti részét. Magyarországon az újratölthető üveget - amelynek hiányától a német gyártók tartanak -, alapvetően a vendéglátásban használják, amely szinte teljes mértékben visszajuttatja a gyártókhoz az üres palackokat. Ezért arra nem kell számítani, hogy ebből hiány lépne fel. 

A hazai piaci tendenciákról a szövetség igazgatója elmondta, hogy az első négy hónapban folytatódott a szuperprémium és prémium sörök előretörése, forgalmuk a tavalyi bázishoz képest 20-30 százalékkal nőtt. Ha nem is ilyen mértékben, de két számjeggyel nőtt az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök eladása is. Ezzel a prémium kategória már a teljes forgalom 30 százalékát adja, az alkoholmentes sörök pedig stabilan az 5 százalékát. 

Kántor Sándor az évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy a sörszövetség és annak tagjai elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, fenntarthatósági vállalásokról. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a szövetség tagjai 2010-ben elindították a magyar Returpack Kft. szabadalmán alapuló italdoboz-visszaváltási rendszerüket, és a magyar sörgyárak mára már évi 100 millió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét adja. (Forrás: MTI)