Győrnek csak ekkora Szent István jutott

Miközben az egész Bécsi kapu térre igaz, hogy minden háza látta az 1860-ban lebontott Bácsi kaput, a Sforza bástya környékének régi, XX. század első felében készült fotói zavarba ejtik az embert. Látunk egy szélkereket a húszas évek képein, három árkádos téglabélletes bejáratot a  későbbi Vaskakas taverna két félkörívű bejárata helyén, mellette mozit.  

Haladjunk sorban! A szélkereket 1922-ben reklámcéllal emeltette a Dunántúli Műszaki és Gépipari vállalat a székháza tetejére, 3 és fél méter magas, féltonnás dísz volt, de már az 1937-es képeslapon sem szerepel.  

A három téglabélletes nyílás Lakatos Kálmán 1935-ös tervei alapján készült, csinosak voltak, de a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet vizsgálata alapján nem elég korhűek, ezért ’56-ban átalakították a három nyílást, hogy árkádjelleg helyett hajazzon inkább a káptalandombi félköríves, kőkeretes kapura. S mivel közben lebontották az Elite Mozgó nevű mozit, bemutathatóvá vált a bástya fala, és jöhetett 1959-ben a nyolc ágyú, ami addig a kismegyeri francia emlékmű kerítését alkotta, s annak átalakítása miatt ott feleslegessé vált. 

S vajon Medgyessy Ferenc szobrász látta-e a Szent István lovasszobrot mostani helyén? Nem láthatta sajnos, két évvel a mű 1960-as felállítása előtt meghalt. Külön érdekessége az alkotásnak, hogy a szobrász az államalapító király alakját önmagáról mintázta meg és az alkotás önarcképnek is tekinthető.  

Megalkotására még 1937-ben kérte fel a város, a cél az volt, hogy a szobor az 1938-as Szent István-emlékévre készüljön el. A városháza előtt állt volna, és 1939-ben a párizsi világkiállításon első díjat nyert. Győr törvényhatósága meg is vásárolta, de felállítására a közben kitört háborús események miatt már nem kerülhetett sor.  

A feles gipsz, majd a nagy gipsz 1940-ben, 1941-ben készült el, de az utóbbi később elpusztult. Medgyessy Ferenc munkáját másodszor is elismerték: 1944-ben elnyerte az MTA képzőművészeti jutalmát.  

A művész 77 évet élt, 1958-ban hunyt el, szobrát pedig végül 1960. április 13-án állították fel az eltűnt Elite Mozgó filmszínház helyén, s a megmaradt kisminta alapján öntötték ki.  

„Természetesen” nem „Szent István”, hanem „I. Istvánként” szóltak a királyról, a Hazafias Népfront Győr városi elnöksége nevében Horváth Ferenc, a népfront városi titkára így emlékezett meg róla: „A maga idejében keményen és kérlelhetetlenül szembeszállt a korabeli reakciós törekvésekkel, és a haladás útjára kormányozta a magyarságot.” 

Az esztergomi Mindszenthy téren 1978-ban felállították a szobor 2,2 méteres mását, ami 1992-ben az esztergomi Várhegyre költözött.  

Az igazsághoz pedig még az is hozzátartozik, hogy a ’60-as években a szobrot „Istvánkának” becézték a győriek, a lekicsinylés természetesen nem az államalapítónak, hanem a 3 méteres posztamensen álló lovasszobor méretének szólt.