Ha tényleg környezettudatosak lennénk, nem dobnánk ki ennyi élelmiszert

A 2021 év végén, 2022 év elején készített országos, a magyar lakosságra reprezentatív kutatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország. A felmérés az élelmiszerpazarlással kapcsolatos attitűdök és okok feltérképezésére fókuszált. A felmérés legjelentősebb eredménye a magyarok ellentmondásos hozzáállásának feltárása az élelmiszerpazarlással kapcsolatban.  

A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, mégis jelentősen alábecsülik a háztartásaikban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét, értékét és annak környezetre gyakorolt hatását.  

Egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is. 

A felmérés során feltárt legfőbb, élelmiszerpazarlással kapcsolatos ellentmondások: 

• 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszerpazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 000 forintnyi élelemiszert dobunk a kukába. 
• A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások. 
• A háztartások a pazarlás mennyiségét és az elpazarolt élelmiszer értékét is jelentősen alábecsülik: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek 
• Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0-4°C), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A válaszadók véleményének átlaga szerint ideális esetben a hűtőszekrényt 6,5 °C-ra kellene beállítani, azonban ezen a hőmérsékleten sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik. 

A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobunk ki. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolunk, túl sok ételt készítünk. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre. 

A megkérdezettek 31 százaléka nem tudja, hogy két típusú lejárati idő szerepel a termékek csomagolásán, 39 százalék bár tisztában van vele, nem tudja a különbséget a fogyasztási és a minőség megőrzési idő között.  

„A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.