Kevesebb alkalmazott használ számítógépet és internetet hazánkban, mint az EU-átlag

A terjedelmes, számos interaktív grafikát is tartalmazó jelentésben hazai és európai összehasonlító adatok is szerepelnek. Azok közül szemezgettünk, főleg a frissebb, 2021-es számokat tartalmazó adatsorokból szemlézünk: 

Magyarországon az infokommunikációs eszközök használata alapvetően stagnál, ugyanakkor vannak olyan ágazatok, melyek a digitalizáció magasabb szintjén állnak. 2021-ben szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. Utóbbiak harmada tette lehetővé termékeik és szolgáltatásaik online megrendelését.  

A hazai vállalkozások 17%-ánál nőtt a vállalkozás e-mail-rendszeréhez távolról hozzáférő alkalmazottak aránya (ezek 2020-as adatok). Ezen vállalkozások 15%-ánál egyértelműen a Covid19-járvány hatásaként értelmezhető a növekedés. Ezek az arányok az unióban 33, illetve 39% voltak. Az unión belül a hazai vállalkozások látnak legkevésbé összefüggést az elektronikus levelezési rendszerhez távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak növekvő aránya és a világjárvány között. 

A hazai vállalkozások összes árbevételének 21%-a származott elektronikus kereskedelemből. A vállalkozások előnyben részesítik a saját honlapon történő értékesítést a piactereken történő értékesítéssel szemben, ezt az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya is tükrözi. 

Hazánkban az EU-átlagnál kevesebb alkalmazott használ számítógépet és internetet, ugyanakkor a nagyvállalkozások esetében az uniós rangsor felső felében helyezkedünk el. A leginkább élen járó országok Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia, míg a rangsor végén Bulgária, Románia, Portugália és Görögország található. 

Az Európai Unióban átlagosan a vállalkozások 78%-a rendelkezett honlappal 2021-ben.

A magyar vállalkozások honlapon keresztül történő elérhetősége az elmúlt években stagnált, 63%-uk élt ezzel a lehetőséggel, amivel hazánk még mindig az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el. Ez az arány az internettel rendelkező hazai vállalkozásoknál 68%-ot tett ki. 

Magyarországon a vállalkozások mindössze 2,9%-a használja a mesterséges intelligenciára épülő technológiák valamelyikét, ami az uniós átlagnak alig több mint harmada. Nem várható ennek emelkedése a közeljövőben sem, ugyanis a hazai vállalkozásoknak mindössze 3,2%-a tervezi valamely mesterséges intelligencia alapú technológia bevezetését. 

A hazai vállalkozások 88%-ának digitális intenzitása alacsony, illetve nagyon alacsony szinten áll, vagyis a vizsgált 12 feltételnek legfeljebb a felét teljesíti. A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül az információ, kommunikáció területén a legmagasabb fokú a vállalkozások digitalizáltsága (37%-uk magas vagy nagyon magas szinten áll), míg az építőiparban a legalacsonyabb. 

Magyarországon az internetes szolgáltatások rendkívül gyorsan bővülnek, lépést tartva a gyors technológiai fejlődéssel. 2021-ben a helyhez kötött internet-előfizetések száma meghaladta a 3,3 milliót, 2,8%-kal volt több az egy évvel korábbinál. 

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyáké 2021 végére az egy évvel korábbihoz képest 4,8%-kal nőtt. 

A vezetékes telefonálás az ezredforduló óta veszít jelentőségéből. 2021 végén 4,2%-kal kevesebb vezetékestelefon-fővonal működött, mint egy évvel korábban. 2021 végére a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma az előző évhez képest 1,2%-kal 3,7 millióra csökkent. 

A távközlési szolgáltatásból származó nettó árbevétel majdnem háromnegyede az üzleti szegmensből származott. 

A teljes jelentés a KSH honlapjáról tölthető le.