Hulladékkezelés másképp: jön a kiterjesztett gyártói felelősség
2023. március 24. 09:00
Július elsejétől Magyarországon is bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Az új modell bevezetésével számos feladat hárul a cégekre: az érintetteknek nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé és díjat kell fizetni a koncessziós társaságnak. A regisztráció elmulasztása miatt a hatóságnak nem csak bírságok kiszabására lesz lehetősége, hanem akár a társaság tevékenységének felfüggesztésére is.
Az új szabályozás az Európai Uniónak azzal a céljával van összefüggésben, hogy 2025-re 55 százalékra, 2030-ra 60-ra, majd 2035-re 65 százalékra növelje minden tagállam a települési hulladék újrafeldolgozásának arányát. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon ez az érték 2014 és 2021 között folyamatosan 30-38 százalék között mozgott. A lerakókban elhelyezett települési hulladék aránya - szintén az Eurostat adatait alapul véve, a 2035-re meghatározott mindössze tíz százalékos EU-s célértékhez képest 2021-ben hazánkban ötven százalékos volt.
Alapjaiban kell tehát változtatni azon, hogyan tekintünk a hulladéktra - írja az EY tanácsadással is foglalkozó szakértője. Az átállás középpontjában a koncessziós rendszer bevezetése van. 2023. július 1-jétől megjelenik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), átalakul a termékdíj-szabályozás és 2024-től jön a visszaváltási rendszer is.
Az EU által meghatározott célértékek teljesüléséért elsősorban a hulladékgazdálkodásban érintett szereplők tudnak tenni, elmaradásuk esetén azonban a felelősséget a magyar államnak kell vállalnia. A modell kialakítását indokolta a piaci szereplők rugalmassága is. A rendszer két típust különböztet meg a résztevékenység ellátásában: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és az intézményi résztevékenységet. A koncessziós társaság 2023. július 1-jétől a hulladék átvételéért, gyűjtéért, elszállításáért, előkezeléséért, kereskedelméért, valamint az ezeket működtető létesítmények fenntartásáért és üzemeltetéséért felel.
Szemléleletváltást hozhat a rendszer, aminek lényege, hogy a termék életciklusának végén, a hulladékká válást követően a kezeléséért is felelőssé válik a gyártó, illetve az első belföldi forgalomba hozó. A rendelet kitér arra is, hogy mi minősül például csomagolásnak vagy reklámhordozó papírnak. Bevezet egy körforgásos kódot is, ami megmutatja többek között a termék származását és azt, hogy gyártója vagy forgalmazója egyénileg oldja meg a hulladékkezelést vagy a koncessziós teljesítést választja. A rendelet hatálya kiterjed többek között a csomagolásokra, egyszer használatos műanyag termékekre, elektromos és elektronikus berendezésekre, elemek és akkumulátorokra, gépjárművekre, gumiabroncsra, sütőolajra.
Az ujszonalunk.com nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle. A hátteret, a függetlenséget garantáló támaszt a Felvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjának kiadója adja. A portált helyiek írják, helyieknek. Annak a jól összeszokott csapatnak a tagjai, akiket korábbról ismerhetnek és el is érhetnek. Tiszta hangon, a régi tisztességgel szólalunk meg, nyilvánosságot adva mindenkinek, hogy valós problémákat tárjunk fel, és közösen keressük a megoldást, ütköztetve a különböző nézőpontokat. Így akik fontosnak tartják független helyi sajtó létét, a magukénak érezhetik az ujszonalunk.com -ot, és teret is kapnak benne. Reméljük, hogy sokan gondolják most így: „Erre vártunk!” Fennmaradásunkat, a regionális, független újságírást minden egyes olvasói forint segíti, amit köszönettel fogadunk.
Ha Ön is támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Legfrissebb cikkek
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.