Készülnek a magyarok a télre, tippek a saját rezsicsökkentéshez (VIDEÓ)

A rezsicsökkentés módosítására szinte azonnal, már a nyári hőségben reagált a lakosság: gyorsan felfutott a kereslet az alternatív fűtési megoldások, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiegészítőtermékek iránt – derül ki a Praktiker áruházlánc országos elemzéséből. Az adatok alapján a lemez- és csempekandallókat, valamint a fűtőanyagokat (nagyrészt fa, kisebb részben szén) keresik a legtöbben. A lemezkandalló eladások július-szeptemberben megötszöröződtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, a csempekandallók iránti kereslet pedig háromszorosára emelkedett. Hasonló mértékben nőtt a kandallókhoz tartozó kiegészítőtermékek és füstcsövek forgalma is.

Tekintettel arra, hogy a szilárdtüzelésű alternatív fűtési mód sokak számára nem jelent megoldást (nagyrészt a keletkező füst elvezetésének problémái miatt), nyár vége óta az elektromos fűtési megoldások iránt is jelentős keresletnövekedés tapasztalható. A magyar barkácspiac meghatározó szereplőjének adatai alapján idén július-szeptember között az előző év azonos időszakához képest kétszeresére, bizonyos termékek esetén háromszorosára emelkedett az olajradiátorok, elektromos konvektorok, infrapanelek, valamint a fűtésre alkalmas splitklímák forgalma. A megnövekedett keresletre tekintettel az áruházlánc a választékot wifi kapcsolattal ellátott splitklímával is bővítette, amelynek kültéri egysége fütőszállal szerelt, gyors hűtés-fűtés funkcióval rendelkezik, és mínusz 20 Celsius fokig használható. A téli hónapokra jellemzően nemcsak az alternatív fűtőeszközök beszerzésével, hanem a lakás energiahatékonyságának növelésével is sokan készülnek. A trendet és a lakosság energiatudatos gondolkodását mutatja, hogy a 2021-es adatokhoz képest augusztusban és szeptemberben megkétszereződött az ajtó- és ablakszigeteléshez használt tömítőszalagok forgalma.

Hogyan spóroljunk a fűtésen? Otthoni praktikák a szakértőtől
Hámori Erika, a Praktiker szakértője szerint az alternatív fűtési eszközök (például szilárd tüzelésű kandallók, elektromos fűtőtestek) is jó megoldást jelenthetnek arra, hogy ne okozzon meglepetést a fűtésszámla. Ugyanakkor már kisebb beruházásokkal, némi otthoni barkácsolással is komoly megtakarítást érhetünk el.

Nézzük a javaslatokat!

1. Hőtükrös fólia a radiátorok mögé.

A hőtükrös fólia felhelyezése az egyik legolcsóbb és legkönnyebben kivitelezhető rezsicsökkentő módszer. Érdemes olyan radiátor mögé felhelyezni, ami utcafronti falnál helyezkedik el, és segítségével a radiátor fal felőli oldalán keletkezett hő az otthonunkat melegíti.

2. Ablaküvegszigetelő fólia

A fűtés által keletkezett hő 15-25 százaléka az üvegfelületeken keresztül távozik a lakásból, így, ha fokozni szeretnénk otthonunk hőmegtartó képességét, érdemes ablaküvegszigetelő fóliát használni. A különböző méretekben kapható, átlátszó szigetelőréteg az ablak alapos tisztítása után könnyedén felhelyezhető az ablak belső felére, ami nemcsak a hőveszteséget csökkenti, hanem segít elkerülni a páralecsapódást is.

3. Ablaktömítő szalag, ajtóseprű

Egy régi, kevésbé energiahatékony nyílászáró cseréje jelentős anyagi ráfordítást igényel, azonban tömítőszalaggal költséghatékonyan javíthatjuk meglévő ablakaink szigetelőképességét is. Az öntapadó ragasztócsíkokkal hatékonyan lezárhatjuk a régi nyílászárók szerkezetében lévő hézagokat, réseket. Ablakok mellett ajtóknál is használható, időtálló megoldás. A külső ajtók szigetelőképességét ajtószigetelő kefe (ajtóseprű) használatával is fokozhatjuk. Ez csökkenti az ajtó és az ajtóküszöb közötti résen kiszökő hőenergiát, és hatékony védelmet nyújt a bejövő por, valamint a rovarok ellen is. Ezek a praktikus megoldások nemcsak a nyílászárók hő-, hanem hangszigetelő képességét is javítják.

4. Redőny, függöny

Ha az ablakainkra redőny is fel van szerelve, használjuk azt bátran télen is, ugyanis nemcsak a nyári napsütés ellen véd, hanem télen is sokat javít a hőtartáson. Ha nincs redőnyünk, egy vastagabb függöny is sokat segíthet abban, hogy ne az utcát melegítsük.

5. Ne kapcsoljuk ki teljesen a fűtést, amikor nem vagyunk otthon

Nem is gondolnánk, hogy a fűtés rövid időszakokra történő teljes leállításával nem feltétlenül energiát takarítunk meg: ha ugyanis a rendszernek újból teljesen fel kell fűteni, amikor hazaértünk, az sokkal nagyobb energiaráfordítással jár. A szakértő tanácsai szerint érdemes a hőmérsékletet néhány fokos ingadozási tartományban tartani.

A fentiek mellett természetesen fontos a teljes lakás, épület hőmegtartása is. A szakértő szerint a hőveszteség legnagyobb része a falakon keresztül történik, amely utólagos homlokzati hőszigeteléssel (pl. EPS, kőzetgyapot lapok) javítható. A tetőn át kiszökő meleget üvegszigetes hőszigetelési megoldásokkal foghatjuk meg, az ablakokon távozó hőt pedig a már említett megoldásokkal, vagy új, hőszigetelt ablakok beszerelésével csökkenthetjük. A padlón és födémeken keresztül elvesző hő megtartására lábazati szigetelés ajánlott. Hámori Erika kiemelte, hogy minél rosszabb az épületszerkezet jelenlegi hőszigetelő képessége, annál látványosabb eredményt érhetünk el ezekkel a megoldásokkal. Videón is mutatjuk, hogyan: