Kettősség a lakásépítés piacán: nőttek az árak és a kamaton, de nem csökkent az igény

Az építési piacot jól jellemzi, hogy a múlt ősszel indult NHP Zöld Otthon Program keretében áprilisig 135 milliárd forintnyi kölcsönszerződést kötöttek az építkezők, a program 200 milliárd forintos keretét pedig áprilisban további 100 milliárd forinttal emelte meg a Magyar Nemzeti Bank. 

Az otthonfelújítási programban pedig nem egészen másfél év alatt 261 milliárd forint támogatást utalt ki a Magyar Államkincstár (MÁK), amelyhez 150 ezer kérelem érkezett május végéig, és még ma is hetente 3000 újat adnak be az ügyfelek. 

Jelinek-Várhegyi Kata, a Arezzo Design Kft. marketing vezetője az MTI-nek nyilatkozva a piac kettősségére hívta fel a figyelmet. A kedvezőtlen piaci hatások közé sorolta, hogy idén az első negyedévben 20,3 százalékra ugrott az építőipar termelőiár-indexe és az infláció miatt emelkedik a kamatszint, de úgy vélte, van még esély arra, hogy ezek a kilengések tompuljanak. 

Ezzel szemben áll ugyanakkor, hogy a kiadott építési engedélyek száma 2021-ben 33 százalékkal meghaladta a megelőző évit, és ennek alapján idén 45 százalékkal több lakás épülhet, mint tavaly – tette hozzá. 

A cég felmérést végzett, melyben a változó fogyasztói szokásokról belsőépítészeket és lakberendezőket kérdeztek, akik szerint például jelentősen átalakul a következő években a fürdőszobák kialakítása. A fürdők vagy egyre nagyobbak lesznek, vagy lényegében minden hálószobához terveznek egy önálló fürdőt.  

A szakértők 36 százaléka úgy vélekedik, hogy a háztartási funkciók (mosás, szárítás, takarítószerek tárolása) kikerülnek a fürdőszobából, így az inkább a lakás integráns részévé válik, miközben a mosókonyha kifejezés is új értelmet nyer.