Kevesebben vagyunk, ráadásul több az idős, és a nő
2023. június 8. 19:00
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta, a tavaly őszi volt a 16. népszámlálás Magyarországon, de ez volt az első, amely már teljes egészében digitálisan ment. Az adatfelvétel során 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze. A feldolgozás a digitális jellege miatt, valamint az állami adatbázisok széleskörű használatának köszönhetően lényegesen gyorsabb mint korábban, így szeptember végéig a teljes népszámlálási adatállomány hozzáférhető lesz az új, lekérdező rendszerben.
A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága, ez 3,4 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest.
A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, aminek a legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét - mondta el Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője. A népességszám csökkenése területileg változatosan ment végbe: a nagyvárosokban már kevesebben élnek, a vonzáskörzetekben viszont többen, nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.
A népességből 1,4 millió gyermekkorú, arányuk 2011 óta nem változott. A gyermekkorúak között a 3 évnél fiatalabbak és az óvodáskorúak is egyaránt 280 ezren vannak, az általános iskolás korú gyerekek száma 842 ezer. Területi megoszlás szerint az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint a főváros agglomerációjában az átlagnál magasabb az arányuk.
Az aktív korú népesség 6,2 milliós, az időskorúak száma pedig megközelíti a kétmilliót. Ez alapján jól látható a társadalom egyre idősödő korszerkezete, ami egyébként a fejlett társadalmakra általában jellemző. A legtöbb idős ember a fővárosban, a Balaton környékén, valamint az aprófalvas nyugati, északi és délkeleti országrészben él.
A népességet 52 százalékos nőtöbblet jellemzi, az újszülöttek között ugyan mindig többen vannak a fiúk, mint a lányok, de 55 év felett a nők aránya egyre nagyobb.
Az ország lakásállománya folyamatosan növekszik, 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, ez 190 ezerrel, 4,3 százalékkal több, mint 2011-ben. Annak következtében, hogy a népesség száma csökken, a lakások száma viszont nő, kevesebb lakó jut 100 lakott lakásra. 2022-ben 100 lakásra 237 lakó jutott, ez 11 fős csökkenés 2011 óta. Mindeközben a lakások alapterülete növekszik, 2022-ben 82 négyzetméter volt a lakások átlagterülete, négy négyzetméterrel nagyobb mint 2011-ben. A négyszobás vagy annál nagyobb lakások aránya majdnem 30 százalék volt tavaly ősszel. A lakások komfortfokozata is javult, az összkomfortos lakások aránya 70 százalék körüli. A lakások száma számottevően nőtt a Balaton környékén, a fővárosban és az agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen. A lakások több mint egyharmada 1960 és 1980 között épült, 14 százalék az ezredforduló után, 16 százalék pedig a II. világháború előtt. A legrégebbi és a legújabb lakások többsége is Budapesten található. A lakások leggyakrabban téglából épültek, Budapesten és a megyei jogú városokban a panelfalazat a második leggyakoribb, a községekben pedig a tégla után a vályog a legjellemzőbb - közölte Kovács Marcell.
A leggyakoribb fűtőanyag Magyarországon a vezetékes gáz, de minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy más fűtőanyagot is használnak, leginkább fát. Közben jelentősen nőtt azon lakások száma, amelyekben áramot is használnak fűtésre, fővárosban 10, vidéken majdnem 9 százalékban használnak áramot is fűtésre. Tavaly először rákérdeztek a megújuló energiaforrások használatára is: 2022-ben 68 ezer háztartásban használtak hőszivattyú, 165 ezerben napelemet, 28 ezerben pedig napkollektort. A hőszivattyú a fővárosban a leggyakoribb, a napelem és a napkollektor pedig vidéken jellemző.
Vezetékes internet a lakott lakások 73 százalékában volt. Egyre több az idényszerűen használt lakás, 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk 2011 óta két százalékponttal, 13 százalékra nőtt. (Forrás: mti)
Az ujszonalunk.com nem valamivel, valakikkel szemben, hanem egyetlen eszmével azonosulva határozza meg önmagát, ez a tisztességes újságírás, amit olvasói naponta számon is kérhetnek tőle. A hátteret, a függetlenséget garantáló támaszt a Felvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjának kiadója adja. A portált helyiek írják, helyieknek. Annak a jól összeszokott csapatnak a tagjai, akiket korábbról ismerhetnek és el is érhetnek. Tiszta hangon, a régi tisztességgel szólalunk meg, nyilvánosságot adva mindenkinek, hogy valós problémákat tárjunk fel, és közösen keressük a megoldást, ütköztetve a különböző nézőpontokat. Így akik fontosnak tartják független helyi sajtó létét, a magukénak érezhetik az ujszonalunk.com -ot, és teret is kapnak benne. Reméljük, hogy sokan gondolják most így: „Erre vártunk!” Fennmaradásunkat, a regionális, független újságírást minden egyes olvasói forint segíti, amit köszönettel fogadunk.
Ha Ön is támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.