Leginkább akadályozó tényező? A szakemberhiány

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2021-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2022. évre a háborús konfliktus árnyékában. Az eredményekről a szervezet közleménye számol be a továbbiakban.

A COVID-19 járvány ellenére 2021. évben a vállalkozások több mint háromnegyedének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. Tíz százalékuknál változatlan maradt és csak tizennégy százalék nyilatkozott úgy, hogy 2021-ben csökkent árbevétele 2020. évhez képest. Összességében 5389 Mrd Ft volt a 2021. évi termelési érték, 13%-kal magasabb a 2020. évinél, úgy, hogy minden alágazat növekedett.

2022-re az év elején még 5-6%-os termelésbővülést prognosztizáltak, azonban az orosz-ukrán háború tükrében, jelenleg stagnálásra számítanak. Az állami megrendelések jelentős, mintegy 500 milliárd forintos csökkenésével kalkulálnak.

A lakossági megrendeléseknél is stagnálást prognosztizálunk. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és felújítási volumen egyelőre nem csökken. Bővülő megrendelést a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatnak 2022-ben.

Tavaly az ágazat átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége 12% körül volt. Idén az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a cégek közel fele csökkenésre számít, csak 17 százalékuk vár javulást.

Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről. A válaszadó cégek 83%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki. Nem sokkal maradt le mögötte azonban az orosz-ukrán háború, amit a felmérésben részt vevő cégek 80%-a jelölte meg akadályként. Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették. 

Az építőipar szereplői közül a kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek. A lakásügy területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony (5-6%-os) kamat mellett biztosítani a hiteleket.

Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadó cégek 93%-nak okozott veszteséget. 89%-uknál építőanyag-hiányt, 33%-nál munkaerőhiányt, 30%-nak piacvesztést okoz a háború. A válaszadók alig 4%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja a cég tevékenységét.

A válaszadó cégek közel 85%-a nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő-kapacitás, az ukrajnai vendégmunkások a háború kitörésénél otthon rekedtek.

Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 27%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2021-ben a KSH adatai szerint átlagosan 9%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.