Mennyi? Száz! Mi száz? Miért, mi mennyi? – Ezt (nem) lehet tudni a rezsiárakról?

Számos kérdés tisztázatlan még, amelyek pedig alapvetően határozzák meg a leendő díjakat. A kormány döntésének részletei még nem ismertek, így csak annyit lehet mondani, hogy sokaknak fájni fog. De az még nem lehet tudni pontosan, hogy kiknek és mennyire. 

Az hangzott el, hogy az átlagfogyasztás felett piaci árat kell fizetnie a fogyasztónak. A kérdés, hogy

• mennyi az átlagfogyasztás
• és mennyi a piaci ár? 

A szerdai kormányinfón az is elhangzott, hogy az átlagfogyasztás 

• a gáz esetében havi 144 köbméter, évi 1729 köbméter, 
• az áram esetében havi 210 kilowattóra, évi 2523 kilowattóra. 

Igen ám, de nem mindegy, hogy hogyan számolják az átlag feletti fogyasztást. Ha az éves fogyasztás feletti rész után kell évente többet fizetni, az tiszta sor.  Havi elszámolás esetén azonban bonyolultabb a helyzet.

Ha az éves fogyasztás 12-ed része feletti mennyiség után kell havonta a piaci árat fizetni, a fűtési idényben kirívóan magas lesz a számla összege. Ebben az esetben előfordulhat tömegesen is, hogy egy átlagos éves fogyasztás alatt a téli hónapokban átlag felett fogyasztunk és fizetünk. Mert átlagot szinte sohasem használunk, gázból például nyáron keveset, télen sokkal többet. 

Az is kérdés, hogy hogyan fog megvalósulni a fogyasztás mérése. Marad a jelenlegi rendszer, azaz évente egyszer olvassák le az órámat, és a következő évben havonta az alapján fizetek? Hogyan tudják eldönteni, hogy melyik hónapban mennyi volt a fogyasztásom? Ezután is az előző évi alapján fizetek a tényleges fogyasztás helyett? 

Az is elhangzott, hogy most egy átlagos fogyasztó a villanyért 7750 forintot fizet havonta, enélkül 50.830 forint lenne a villanyszámla. A gázért most 15.800 forintot fizet az átlag magyar, a piaci ár esetén pedig 131.441 forintot kellene. 

Ezek a számok sem tiszták, nem tudni, hogyan jöttek ki. Egyes vélekedések szerint csakis úgy, hogy a fogyasztó által fizetett eddigi teljes díjat felszorozták a rezsicsökkentett ár és a piaci ár közötti szorzóval. Azaz nemcsak magának a gáznak és a villanyáramnak az árát, hanem a szolgáltatói költségeket is megsokszorozták, ami ugyebár nem reális.  

Saját júniusi gázszámlámon például az áll, hogy a 8 768 forintos számlámmal a rezsidíj csökkentésének eredményeképpen a megtakarításom az elszámolt időszakban, azaz egy hónapban 2 214 forint volt. Ha a fenti számokat alkalmazom, akkor ez a megtakarítás úgy 50 000 forint lenne. De nem annyi, legalábbis az MVM szerint. Oké, közben is nőtt a gáz áram, de nem ennyivel. Valaki variál a számokkal...

Amíg ezek a kérdések (sem) tisztázottak, addig talán felesleges feltolni a vérnyomást. Elég lesz majd utána.