Mi a teendő, ha megbetegszik egy menekült?

A privát csoportban zajló párbeszéd pontosan rámutat arra, hogy az orvosok nem tudják (még), mit és hogyan kell tenniük. Felvetődik ugyanis, hogy Ukrajnával államközi egyezménye van Magyarországnak, így az ukrán útlevéllel rendelkező beteg térítésmentesen jogosult sürgőségi ellátása. De mi van akkor, ha nem sürgősségi ellátásról van szó, hanem mondjuk krónikus betegségről: asztmáról, magas vérnyomásról vagy asztmás kisgyerekről?  

Az egyik orvos leírja egy korábbi esetét - tanulságképpen, hogy hasonló előfordulhat most is -, ott a menekült afgán állampolgár volt. Kisebb kiszáradása mellett teljesen elfáradt a beteg, kommunikálni nem nagyon tudtak vele, viszont a két gyerekét a kezelés ideje alatt elszakították tőle. A vizsgálatokig nem tudta elengedni a pácienst, de jött a telefon, hogy küldhetné már a gyerekekhez a szülőt, a mentőszolgálat viszont nem taxi, malmoztak ezért egész éjszaka a rendőrökkel, hogy mi legyen… 

A lényeg, amit ki is mondanak, hogy egyértelmű irányelv kell. Többen ugyanis etikátlannak tartanák kiszámlázni a kezelés költségét (ha nem sürgősségi ellátásról van szó); mint ahogy teljes áron sem szívesen írnak fel méregdrága gyógyszereket. Van, aki felajánlotta, hogy ingyenesen ellátja a menekülteket, de ettől még a helyzetet rendezni kell, főképp azért, mert „már jön az újabb Covid-variáns, az előző vírusok szerelemgyermeke”, s a magyar orvosoknak fogalmuk sincs a menekültek oltási arányáról.  

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minden ágazata felkészült az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, a helyzetnek megfelelő rendelkezéseket, intézkedéseketmegteszik  - jelentette ki ugyanakkor az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós egy más témában tartott sajtótótájékoztató előtt újságíróknak azt mondta, felkészültek a menekültek fogadására, az esetleges védőoltások beadására, egészségügyi ellátásukra. Közölte: a menekültek egészségügyi ellátásának finanszírozása - nem érintve a magyar ellátási költségeket - rendelkezésre áll.