Minden harmadik magyarnak problémát jelenthet otthonának melegen tartása

Az Egyensúly Intézet 2023. áprilisi kutatása alapján a magyar lakosság 68 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy melegen tartsa az otthonát. A megkérdezettek közel harmada (28%) viszont azzal számol, hogy néha kihívást jelenthet a fűtésszámla kifizetése, további 5 százalék szerint pedig egyáltalán nem lesz annyi pénze, hogy kifűtse az otthonát. Az életkori bontásból látszik, hogy a 60 év felettiek aggódnak a leginkább, hiszen a körükben az országos átlagnál 6 százalékponttal nagyobb azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy időről-időre képtelenek lesznek megfelelő hőmérsékleten tartani a lakóhelyüket.

Idősorosan egyértelmű tendencia rajzolódik ki: a lakosság jóval optimistább a fűtésszámla tekintetében, mint tavaly novemberben. Az eredményeket valószínűleg jelentősen befolyásolja, hogy az adatfelvétel tavasszal, egyre emelkedő napi középhőmérséklet mellett történt, így a lakosság jó része csökkenő rezsiköltségeket prognosztizált.

Az Egyensúly Intézetkutatás a szerint a magyar háztartások több mint kétharmadának (68%) nem fog változni a havi bevétele, és alig ötödük (17%) kalkulál bevételcsökkenéssel a következő három hónapban. A megkérdezettek 9 százaléka kifejezetten úgy véli, hogy növekedni fog háztartásának bevétele az elkövetkezendő negyedévben. A jövedelem kapcsán a legnagyobb arányú optimizmus 30-39 éves korosztályban (16%), illetve az érettségivel (14%) vagy diplomával (13%) rendelkezők körében fedezhető fel. Összességében elmondható, hogy a magyarok optimistábbak ebben a dimenzióban 2022 novembere óta.

A magyar lakosság közel harmada (58%) arról számolt be, hogy lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy minden második napon húst vagy halat egyen, míg 36 százalék nyilatkozott ennek az ellenkezőjéről. Az eredmények alapján láthatóvá vált, hogy a nyugdíjas korúak, azaz a 60 év felettiek számolnak a legkevésbé azzal, hogy legalább kétnaponta valamilyen húst tehetnek az asztalukra (45%). Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt félévben ebben a kérdésben történt a legnagyobb elmozdulás, hiszen a megkérdezettek körében jóval a hibahatáron túli nagyságrendben, 15 százalékponttal többen állítják azt, hogy lesz pénze hús vagy hal vásárlására.

A kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy a felnőtt lakosság 42 százalékának gondot okozna egy 100 ezer forintos kiadás kifizetése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek közel harmada (29%) viszont arról számolt be, hogy egy ilyen összegű kiadással már egyáltalán nem tudna megbirkózni. A magyarok mindössze 25 százaléka mondhatja el magáról, hogy gond nélkül ki tudna fizetni 100 ezer forintot egy váratlanul keletkezett kiadásra.

A 60 év feletti korosztály ebben a dimenzióban is rosszul áll: 38 százalékuk nem tudna saját erőből túllendülni egy ilyen kihíváson. Mindenesetre az elmúlt fél év viszonylatában itt is pozitív elmozdulást könyvelhetünk el, ugyanis csökkent azoknak az aránya, akik nem tudnának kiadni vagy akiknek gondot okozna 100 ezer forint kifizetése egy halaszthatatlan költségre. 2022 novembere óta 5 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik gond nélkül megoldanának egy ilyen helyzetet.

Az Egyensúly Intézet kutatásában azt is górcső alá vették, hogy egyéni szinten mekkora összegre van szüksége a magyaroknak a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. Az eredmények alapján egy magyar állampolgárnak tipikusan havi nettó 220 ezer forint kellene a szűkös megélhetéshez. Az átlagosnak gondolt élethez már havi nettó 350 ezer forintra, a gondtalan megélhetéshez pedig havi nettó 500 ezer forintra lenne szüksége fejenként a megkérdezetteknek.

Azonban érdemes rámutatni, hogy a megkérdezettek 27 százaléka keres kevesebbet nettó 200 ezer forintnál, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik honfitársunk egyedül, házastársa vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel. A lakosság további negyede (26%) nettó 350 ezer forint alatt keres, azaz a magyar társadalom több mint felének nincs meg az átlagos élethez szükséges havi bevétele. Jelenleg a megkérdezettek 3 százalékának nincs havi jövedelme, 13 százaléka pedig havi nettó 150 ezer forintnál kevesebbet visz haza. Az átlagos és a gondtalan élethez szükséges jövedelmi sávban (350-500 ezer forint) 2023 áprilisában a magyarok mindössze 10 százaléka helyezkedett el, továbbá a gondtalan élethez szükséges jövedelemre csupán a társadalom 4 százaléka tesz szert havonta.

Érdemes kiemelni azt is, hogy a magasabb iskolai végzettség jellemzően magasabb jövedelmi elvárásokkal párosul, továbbá ellenkező mintázat rajzolódik ki a korcsoportok tekintetében: minél idősebb valaki, annál alacsonyabb elvárásokkal rendelkezik.

Az eredmények alapján a háztartások 7 százaléka nagy, 17 százaléka pedig csak közepes nehézségek árán tudja fedezni a szokásos kiadásokat. A legnagyobb, 43 százalékos tábort azok alkotják, akik csupán kisebb nehézségek árán képesek erre. Így összességében a magyar háztartások kétharmada (67%) csak kisebb-nagyobb nehézségek árán tudja finanszírozni a kiadásait. Mindezek mellett a megkérdezettek 26 százaléka viszonylag könnyen, 4 százaléka könnyen, 1 százaléka pedig nagyon könnyen menedzseli háztartásának anyagi vonzatait.

A kutatás adatait interaktív adatvizualizáción is összefoglalták, amit ezen a linken lehet megtekinteni.