Miniszterelnöki évértékelő: Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is

Orbán szerint minden olyan jól alakult már, például túljutottak a szocialista kormány ármányain, a beletörődő igénytelenségen, a rezsiválságon, de most az a legfontosabb kérdés, hogy az európai létben végbemenő változások – gazdasági, katonai – vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét. Orbán sorolja a kormány eddigi eredményeit: egymillió ember állt munkába, a gazdaság háromszorosára növekedett, a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták között, újjászerveztük a magyar államot, és elővarázsoltunk egy keresztény Alaptörvényt - mondta, nem elfelejtve, hogy tavaly ismét kétharmaddal nyertek, pedig "összeállt az egész baloldal, Brüsszelből is küzdöttek ellenünk és Gyuri bácsiék begurítottak 4 milliárd forintot, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözniük ránk".  

Ami viszont szerinte a mostani teendő: újra kellett gondolni a gazdaságpolitikát, a honvédelmi politikát és a teljes külpolitikát. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk magunk elé. A célt nem kell feladni, csak eszközt kell változtatni. A covid után nem a helyes útra tért vissza a világ, hanem jött a háborúk kora. A miniszterelnök szerint 2022 volt a rendszerváltás utáni legnehezebb év.

Hozzátette: marad a rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj, cél, hogy médiaszektor és távközlési és információs szektor is magyar többségi kézbe kerüljön – ezzel a Vodafone felvásárlására utalt. A miniszterelnök szerint azért itt még mindig nem állnak meg, „már lobog a szélben a szélzsák”. 

Folytatódtak az ígéretek. Azt ígérte, soha nem látott fejlesztéseket indítanak be, és annyi pénzt biztosítanak, amennyit nem látott a vidék még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem. Feltámasztják a feldolgozóipart és az élelmiszeripart, „lesznek nemzeti bajnokaink az élelmiszeriparban, akik a világpiacon is helyt állnak”. Megmarad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is, hídakat építenek a Dunán: a paksit hamarosan befejezik, a mohácsi hamarosan épülhet. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolcon is fejlesztik a gazdasági övezetet. Erőműveket, és vezetékrendszereket fogunk építeni akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni – folytatta. Arról sem mond le a kormány, hogy minden évben legyenek újabb családsegítő intézkedések.

„Szívünk szerint azonnal véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk”, így csak egyetlen választás maradt, ki kell maradni a háborúból. Ez azért nem lesz egyszerű NATO- és EU-tagként, mert „ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll” - folytatta, hozzátéve, hogy Magyarország elismeri, hogy Ukrajna a saját területét védi, de Orbán szerint erkölcsi szempontból sem lenne helyes, hogy Ukrajna érdekeit a magyar érdekek elé tenné. Nem szállít Magyarország fegyvert, és a pénzzel is csínyán bánnak, nehogy a Magyarországnak járó forrásokat Ukrajnának küldje Brüsszel. „Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is” - mondta. Nem gondolja, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország biztonságát. Stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt a többi országra. De míg más országok ezt úgy akarják elérni, hogy folytatódjon a háború, Magyarország az azonnali tűzszünettel. „Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták” - jelentette ki a miniszterelnök. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, sok kárpátaljai magyar hal meg a fronton. „Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.

Úgy fogalmazott: "Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, valójában már közvetett háborúban áll Orországgal", mert például fegyvert szállít, kiképzi az egyik harcoló fél katonáit."