Mutatjuk, miként jutott arra Győrszemere és Gönyű, hogy nem adja oda víziközműveit

Győrszemerén január 24-én hoztak döntést. „Úgy gondolom, hogy egy ilyen szintű „államosítás” végrehajtásának nem az a módja, hogy az állam elvárja az önkormányzatoktól az önkéntes, térítésmentes vagyonátadást úgy, hogy cserébe semmilyen garanciát nem ad, illetve semmilyen olyan többletkötelezettséget nem vállal, ami az önkormányzat érdekeit szolgálja. Sajnos be kell lássuk azt a tényt, hogy a Pannon-Víz Zrt, mint társaság, valamint a tulajdonos önkormányzatok érdekei ebben a helyzetben szétválnak. A képviselő-testület elsődleges feladata a saját településének az érdekeit szolgálni. A Pannon-Víz Zrt., mint társaság érdekében, azért, hogy annak likviditása és működőképessége megmaradjon, nem áldozhatunk be egy ilyen vagyont felelőtlenül ezzel a megállapodás tartalmával" - vezette fel Horváth Gyula polgármester. Ezek után a testület úgy döntött: a tudomására hozott integrációs megállapodás tartalmát nem fogadja el, s az integrációhoz való csatlakozást jelen információk alapján nem tudja elrendelni. 

Gönyűn hétfőn ült össze a testület, hogy döntsön. Major Gábor polgármester elmondta, az az 54 millió forint, amit részvényarányosan kellene fizetniük jelen állás szerint a Pannon-Víz veszteségeinek pótlására, nem áll arányban a körülbelül 2,5 milliárd forintos közművagyonukkal (amit ugye ingyen kellene odaadniuk). Ezért javasolta, hogy sem a részvényeiket, sem a közművagyont, beleérte a földben lévő vezetékeket, a hidroglóbuszt és a kutakat ne adja át a testület. Nagy Gergely és Lakatos Attila képviselők is támogatták ezt a javaslatot, mondván stratégiai fontosságú vagyonelemekről van szó. A testület egyhangúlag szavazta meg, hogy sem részvényeit sem víziközművagyonát nem adja át az államnak.