Az új szakszervezeti elnök szerint a státusztörvénnyel a kisiskolák bezárását készítik elő

A kormány EFOP Pluszban tett vállalásai között szerepel, hogy pilot-rendszerben 35 iskolán kipróbálják az intézmény-összevonásokat, vagyis az iskolaközpontok létrehozását. Ezt az elképzelést az unió befogadta, de a kormány még nem tudja meglépni, mert még nem hívhatják le az uniós forrásokat. Addig is, amíg ezekhez hozzájutnak, a státusztörvénnyel megteremtik a törvényi hátteret a munkavállalók átcsoportosításához - idézi Totyik Tamás elnököt a Hírklikk. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ha meglesz a pénz, akkor majd először kipróbálják 35 iskolán, a 2024-es önkormányzati választások után pedig bezárják a vidéki kisiskolákat. Elsősorban azok az intézmények lesznek veszélyben, ahol a tanulói létszám 120 fő alatt van.  Togyik Tamás korábban, még alelnökként is beszélt erről veszélyről, többek között a megválasztását megelőző héten Sopronban is.

A kisiskolák bezárásával az érintett települések lejtőre kerülhetnek. Ráadásul az intézmények bezárásával sem tudják majd megteremteni a személyi feltételeket az iskolaközpontokban, hiszen a kisiskolákban most sincsenek szaktanárok. Vagyis a pedagógushiányt nem lehet majd az iskola-összevonásokkal eltakarni. 

A PSZ elnöke szerint az Orbán-kormány ugyanabba a hibába esik, mint a Bajnai- és előtte a Gyurcsány-kormány. Ők elkezdték a körzetesítéseket, az iskolaközpontok létrehozását, ám, amikor a folyamat megindult, akkor nem volt elég pedagógiai asszisztens, szociális munkás, iskolai pszichológus, a pedagógusokra pedig csak úgy „rázárták” az ajtót. A meglevő konfliktusok mellé, a más településről érkezettek miatt újabbak keletkeztek, nem volt iskolapszichológus, aki azt a törést segítette volna feldolgozni a gyerekeknek, nem volt elég fejlesztő pedagógus, elég szociális munkás. Azok a gyerekek, akiknek a szomszéd településre kellett átjárni, még a szociális megfigyelőrendszerből is kiestek, mert máshol voltak az iskolában, és máshol volt az önkormányzat gyermekvédelmi része. Ráadásul a gyermekvédelmi feladatok ellátását is leépítették az oktatási intézményekben, nem volt kötelező külön gyermekvédelmis munkakört létrehozni. 

Ha ezután iskolaközpontokat hoznak létre, akkor iskolabuszokra is szükség lesz, hogy a gyerekek eljuthassanak oda. Totyik Tamás szerint valószínűleg majd egy baráti cég megkapja a beszerezésüket. Ugyanis azok közül, amelyek már megvoltak, néhányat tavaly odaadtak a határon túli magyaroknak. 

A státusztörvény másik rejtett bombája a tanév meghosszabbítása – figyelmeztetett az érdekképviselet új elnöke. Ezt a miniszter rendelheti el, ha véletlen pandémia törne ki, vagy, ha gázhiány van, és a téli szünetet meghosszabbítják. A kiesett napokat és a tanév vége után július 15-ig ki tudják pótolni. Csakhogy a státusztörvényben benne van a csoportok maximált létszámának megemelése is. Vészhelyzet, vagy gázhiány esetén ez azt fogja eredményezni, hogy két iskolát összevonnak egy épületbe, az egyik iskolában majd délelőtt, a másikban délután tanulnak. Ezt a módszert Debrecenben a szakképzésben már kipróbálták, úgyhogy a minta már megvan. 

Totyik Tamás szerint még az is veszélye a kisiskolák bezárásának, hogy ezek jelentős része szegregált, hátrányos helyzetű, és roma tanulókkal teli intézmény. Ha ezeket beviszik az iskolaközpontokba, újabb konfliktusokat teremtenek, ennek pedig az lesz az eredménye, hogy akkor már az iskolaközpontokból fognak elvándorolni a fehér gyerekek. Úgy véli, távlatilag ez okozza a legnagyobb gondot, miközben a jelenlegi helyzet is tarthatatlan.