Munkanap van a Magyar Országgyűlésben, a pedagógusok helyzete is téma volt

Csárdi Antal (LMP) felidézte, hogy sajtóhírek szerint a Szent János Kórház gasztroenterológiai osztályán penészes kenyeret és romlott felvágottat adtak egy betegnek. A képviselő elmondta, az állam az alapellátást nem ajándékba adja, az jár, annak a költségét megfizették az állampolgárok az adókon, a járulékokon keresztül. Az állam kötelező feladata a minőségi közétkeztetés és kórházi étkeztetés biztosítása. Csárdi szerint a 2024-es költségvetésből nem látszik, hogy a kormány tervezne bármilyen változást a kórházi étkeztetés területén. Az önkormányzatok gyermekétkeztetésre alig négy százalékkal több forrást kapnak, miközben két év alatt 70 százalék feletti volt az élelmiszerinfláció.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormánynak fontos, hogy aki kórházban, iskolában tartózkodik, minél jobb körülmények között legyen. Ezért újítottak fel az elmúlt években a kórházakat, rendelőintézeteket, és minden évben voltak pályázatok az önkormányzatoknak konyhafelújításra. Számításai szerint tíz év alatt az egészségügyre fordított források 1198 milliárd forintról 2800 milliárd forintra nőttek; azért adnak több forrást, hogy a tisztességes étkezést meg tudják oldani a kórházak.

Mellár Tamás (Párbeszéd) több korábbi, kiemelkedő szellemi tevékenységet nyújtó vallás- és közoktatási miniszter nevét említve beszélt arról, hogy 2022 után Magyarországon a közoktatás minisztere egy rendőr tábornok. Szerinte Pintér Sándor belügyminiszter azzal vívhatta ki a miniszterelnök elismerését, hogy ő a nagy rendrakó. A belügyminiszter olyan, mint az egyszeri kalapácsos ember, aki mindenhol szöget lát, és mindenhova csapkod a kalapácsával... Mellár kijelentette, a "státusztörvénnyel" nem oldódnak meg az oktatás problémái. A törvényjavaslattal kapcsolatban kifogásolta, hogy arról nem volt érdemi egyeztetés, az jelentősen csökkenti az intézmények, a tanárok, a szülők autonómiáját, tovább rontja az oktatási munka minőségét. A képviselő szerint a miniszterelnök szétveri az oktatási rendszert, mert a NER-ben tanulatlan, betanított és segédmunkásokra van szükség, akik alacsony bérért dolgoznak, könnyen manipulálhatók, politikailag félrevezethetők.

Rétvári Bence államtitkár szerint viszont a képviselő lenézi az embereket, míg magát műveltnek, okosnak tartja. Gőgösnek és fennhéjázónak is nevezte a képviselő hozzáállását, amivel szerinte rengeteg embert sért meg. Ráadásul Klebelsberg Kunó előbb belügyminiszter volt, azt követően lett vallás- és közoktatási miniszter...
    
Novák Előd (Mi Hazánk) az illegális migráció miatt kért szót. Azt mondta, 2600 embercsempészből 700 szabadon engedése van folyamatban, ami a szervezett bűnözésnek fog kedvezni. Hozzátette  azt is, a kormány az embercsempészek szabadon engedése mellett támogatja a legális bevándorlást, a vendégmunkások érkezését is, sőt a nap folyamán tervez megszavazni egy "migránsimporttörvényt". Azt kérdezte, a kormány támogatja-e a Mi Hazánk javaslatát, hogy a határt védő rendőrök, honvédek elrettentő hatású tűzparancsot kaphassanak az erőszakos határsértőkkel szemben. Támogatná-e a kormány, hogy több millió forintos helyszíni bírságot szabjanak ki a határkerítésen átjutókra? Támogatnák-e azt, hogy a határkerítésen átjutók mobiltelefonjait foglalják le bűnjelként? 

Nováknak is Rétvári Bence válaszolt. Elmondta, Magyarország betartja az uniós jogot, védi az uniós külső határát, és lefolytatja a szükséges eljárásokat. Ennek következtében a magyar börtönök váltak Európa legmultikulturálisabb közegévé, 73 ország polgárai voltak embercsempészet miatt elzárva. A magyar börtönök kezdtek túltelítetté válni, miközben az EU-tól sem a határvédelemre, sem a fogvatartás költségére nem kapott forrást Magyarország. A kiengedett embercsempészek büntetése nincs elengedve, ha nem hagyják el 72 órán belül az ország területét, szigorított körülmények között folytatódik a büntetésük letöltése. A határvadászok pedig önvédelmi célból eddig is használhatták a fegyverüket, s ezt meg is tették. A pénzelkobzásról azt mondta, az illegális migránsoknál nincs sok pénz. A felderítések nagy része onnan származik, hogy lefoglalják a mobilokat - közölte.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a jövő évi költségvetési javadlat egyes elemeit hajmeresztőnek nevezte. Kifogásolta, hogy túl szerény inflációs adattal számol a büdzsé, és szerinte a középosztály ellen szól a megtakarítások megadóztatása. Bárdolatlan módszer így terelni az embereket az állampapírok felé. Miközben a bérfejlesztésre szerények a ráfordítások, a "vendégmunkásimport" esetében már nem az. A magyar munkavállalók foglalkoztatását már nem támogatja ilyen mértékben az előterjesztés. Sérelmezte azt is, hogy a Magyarországot korábban elhagyók hazacsábítását sem célozza meg a költségvetés.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte: a kormány célja a költségvetéssel, hogy védelmet biztosítson a magyar családoknak, munkavállalóknak és nyugdíjasoknak, valamint a vállalkozásoknak. Finanszírozási nehézségekről is beszélt, amelynek legfontosabb tétele az uniós források felhasználása. Szerinte az unió bünteti az országot azzal, hogy beleavatkozik pénzügyi folyamatokba.
    
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte: mi köze Brüsszelnek egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület, a pedagógusbérek finanszírozásához? Kijelentette: szégyen, ha azt valóban csak uniós forrásból lehet megvalósítani, különösen egy, a szuverenitására oly büszke kormánytól. A képviselő egyetért a pedagógusokkal, akik szerint a nemzeti költségvetésből járna nekik ez a pénzt. Nem zavarja a kormányt és a miniszterelnököt az, hogy Brüsszel finanszírozza a tanárbéreket? Legközelebb a nemzeti alaptantervet is ott fogják megíratni? - kérdezte. Úgy ítélte meg, hogy a kormány számos döntésével ellentétesen cselekszik az uniós pályázatokban foglalt elvárásokkal.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: az uniós pénz nem könyöradomány vagy ajándék, "az EU-s pénz nekünk jár". Azért jár, mert az ország megnyitotta a piacát erősebb gazdaságok előtt, ami sok európai nagy cégnek kedvez, hiszen rengeteg profitot visznek ki az országból. Az uniós forrás része a magyar költségvetésnek. Ehhez szab Brüsszel újabb és újabb feltételeket, politikai okokból nem utalja azt. 

Tóth Endre (Momentum) a tanárok ügye mellett felszólalva "Döbrögiékről" beszélt, akik szerinte deresre húzzák a tiltakozó, méltóbb munkakörülményeket követelő pedagógusokat.  Hidegvérű bosszúállásnak nevezte a pedagóguséletpálya-törvény elfogadását. Ki tanítja a gyerekeket, amíg a tanáraikat "botozzák", vagy amikor az a több ezer tanár beadja a felmondását, aki erre ígéretet tett az új pedagóguséletpálya-törvény elfogadása esetére? - vetette fel. 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte: a kormány több mint több mint húsz alkalommal egyeztetett érdekképviseleti szervekkel a javaslatról. Arra is emlékeztetett, hogy a baloldali kormányok idején nem ilyen javaslatokról folyt a vita, akkor utcára tették a pedagógusokat, és iskolákat zártak be. Az oktatási kérdésekre pedig csaknem kétezermilliárd forinttal költ többet jövőre az ország. 

Komáromi Zoltán (DK) a védőnők napjáról emlékezett meg, Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy több mint egy éve tombol a háború, amelynek gazdasági hatásai a határokon túl is elérnek, Csöbör Katalin (Fidesz) szerint pedig az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor fejeződik be a háború és kell-e számítani a konfliktus eszkalálódására. Ma felelősséggel nem lehet jóslatokba bocsátkozni... (Forrás: mti)