OLAF: Magyarország a szabálytalanok élmezőnyében

Az összegzés most is négy évet ölel fel. A 2017 és 2021 közötti időszakban az OLAF vizsgálatai alapján 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására. Az uniós szerv ugyanis közvetlenül nem végezhet a tagállamokban nyomozati cselekményt és nem emelhet vádat, erre az Európai Ügyészség lenne jogosult, ott azonban Magyarország nem tag. Az említett 18 eset közül 12-ben a magyar hatóságok semmilyen lépést nem tettek, hat esetben indult meg a vizsgálat, ebből kettőt ejtettek, négy esetben jutott el az ügy a vádemelésig.
Kiderült az is, hogy az OLAF kilenc olyan ügyet zárt le tavaly Magyarországgal kapcsolatban, ahol EU-s pénzekkel csaltak, ebből öt esetben fogalmaztak meg ajánlást az ügyészség felé.

Kiemelkedően rossz a helyzet Magyarország kapcsán az EU közös költségvetése felé befizetendő saját források terén. Ez a beszedett vám- és áfabevételeket jelenti, az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a hatóságok felé, vagy pedig az ellenőrzések nem szúrják ki a hiányosságot, így sok adót és vámot nem utal tovább Magyarország a közös költségvetésbe - idézi a jelentést az Euronews.

Ez azt jelenti, hogy tíz eset alapján Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetés javasolt kiszabni az OLAF. Még ennél is több a szlovák adat, 42,79 százalék, ami viszont arra utal, hogy a két ország között változatlanul virágzik a termékek színlelt ide-oda utaztatása és a határon átnyúló áfacsalás. Csak összehasonlításul: ebben a kimutatásban az uniós átlag 1,4 százalék.

Szintén jóval az átlag fölötti a magyar adat az uniós kohéziós és mezőgazdasági visszaélések terén. Négy év alatt 26 vizsgálat zárult le olyan eredménnyel, amelyben az javasolják az Európai Bizottságnak, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzanak. Ennek az értéke a teljes forrásösszeg 0,69 százaléka. Ennél csak Olaszországban (0,96%) és Bulgáriában (0,93%) jeleztek magasabb értéket. Az EU-s átlag 0,25 százalék.