Sok rábaközi településnek is fájni fog a földadó eltörlése

A miniszter felidézte: március végén 120 ezer aláírással megerősített petíciót vett át a magyar gazdaszervezetektől, "amelyet a MAGOSZ és a NAK indított a földadó eltörléséért, miután Márki-Zay Péter, a baloldal 2022-es közös miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki a helyi gazdákra". A tárcavezető elmondta: a petíciót ő maga is aláírta, mert nem helyes, hogy földadóval sarcolják meg a háborútól, szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákat.

Múlt szombaton aztán Nagy István a közösségi oldalán jelentette be, hogy a "kormány, a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara most is a magyar gazdák mellé állt, támogatja a földadó eltörlését. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatot ma nyújtottuk be a parlamentnek." 

Az önkormányzatok 2015 eleje óta vethetnek ki települési adót mindenre, amit törvény nem tilt és amit más adó nem terhel. Települési adót jelenleg 139 hazai község és város alkalmaz. Igaz, ezek nem mindegyike földadó, de több mint száz olyan hely van, ahol az adó mértékét aranykorona vagy hektár alapján határozzák meg - ezek tehát földadók. 

Győr-Moson-Sopronban hat rábaközi településen vetett ki ilyet az önkormányzat, s van belőle adóbevétele: Bodonhely, Cirák, Dénesfa, Rábakecöl, Sopronnémeti és Szilsárkány mellett a Győrhöz közeli Mezőörs. A mezőörsi polgármester korábban a bevezetéséről úgy nyilatkozott, a közteherviselést tartják szem előtt, mert "a földművelési vállalkozási tevékenységnek tartjuk, de csak néhányan fizettek utána iparűzési adót, többségében azok, akik vállalkozóként végzik a tevékenységüket. Az őstermelők többségében nem járultak hozzá a falu költségvetéséhez, holott nagy gépeikkel használják, így rongálják a bel- és külterületi utakat".