Tűzszerészek vitték el Lipótról a veszélyes gránátot

Közölték, hogy a bejelentésekből közel 260 eset igényelt azonnali intézkedést. Összesen több mint 2200, jellemzően második világháborús eredetű katonai robbanótestet és 60 kilogramm gyalogsági lőszert kezeltek az alakulat tűzszerészei, melyek össztömege meghaladta a 7,5 tonnát.  

A legtöbb bejelentés Fejér vármegyéből érkezett, közel 200 alkalommal hívták katonáinkat feltételezett robbanóeszközhöz, ebből 42 eset igényelt azonnali intézkedést.  

Júliusban is bővelkedett tűzszerész szakfeladatokban: több mint 110 rendőrségi bejelentés helyszínén láttak el tűzszerész szakfeladatokat az alakulatunk katonái, ebből 33 esetben volt szükség az állampolgárok biztonsága érdekében soron kívüli intézkedésre. Az előkerült közel 790 kg súlyú, több mint 200 robbanóeszközt és 2,5 kg gyalogsági lőszert, több mint 90 kiló robbanóanyag segítségével semmisítették meg a katonák.  

A kiemelt júliusi mentesítések között volt egy régiónkból való is. A történetről Gajdos Milán főhadnagy és Hegedűs Tamás törzsőrmester számolt be.: 

Füstölő, foszfortöltetű gránáthoz riasztották az ezred tűzszerészeit. Liptódon, egy családi ház padlásának rendezésekor bukkantak feltételezett robbanóeszközre az ott lakók, akik az épület hátsókertjébe vitték a tárgyat, majd bejelentést tettek hétfőn a rendőrségre. Az ingatlan tulajdonosai időközben észlelték, hogy a feltételezett robbanótest füstölni kezdett, ezért azt homokkal lefedték, a füst szivárgása pedig abbamaradt. Jelezték az aggasztó fejleményeket a helyszínre érkezett tűzoltóknak, majd a szakemberek kérésére az érintettek elhagyták otthonukat. Ezalatt megkülönböztető jelzéssel indult útba egy tűzszerész járőr az Irinyi János laktanyából. Érkezésüket követően a járőr parancsnoka megállapította, hogy egy második világháborús eredetű, 122 mm-es szovjet ködgránát került elő, gyújtószerkezet nélkül, instabil állapotban. 

Ilyen robbanóeszköz nagyon ritkán kerül elő, ugyanakkor kiemelten veszélyesnek minősül a köpenyében elhelyezett 4 kilogrammnyi sárgafoszfor miatt.

A tűzszerészek oktatótermében található vegyivédelmi szakanyagban olvasható, hogy a sárgafoszfor a levegővel érintkezve meggyullad, és mindaddig ég, amíg oxigénhez jut. A folyamat során foszfor-pentoxid keletkezik, így alakul ki a jellegzetes sűrű, fehér színű foszforköd.  

Az ilyen típusú gránátokat több céllal alkalmazhatták: elsődlegesen az ellenséges katonák elvakítására, emellett pedig – a foszfor égése során keletkező magas hőmérséklet következtében – gyújtófegyverként.  

Mészáros Zalán százados, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred mérnök tisztje a lövedéket érintően elmondta, a foszforköd fullasztó hatású, emellett rendkívül mérgező is – belélegzése tönkre teheti a vesét, a májat és a bélrendszert. „Ha maga a sárga foszfor érintkezik emberi bőrrel, a vegyület 700 Celsius fokon ég, amíg el nem zárják az oxigéntől, hermetikusan lefedve az érintett bőrfelületet. Amennyiben az égés elér a csontig, az érintett végtagot sajnos amputálni kell” – foglalta össze a sérült ködgránáttal kapcsolatos további veszélyeket Mészáros százados. 

De térjünk vissza Lipótra! A különböző kockázati tényezők tudatában a tűzszerészek a szükséges védőeszközök alkalmazásával lefedték, majd kiemelték a sérült robbanóeszközt. Ezt követően óvatosan egy közeli, robbantásra alkalmas területre szállították azt, végül biztonságos módon, földalatti robbantással semmisítették meg.  

A művelet tervezésében és kivitelezésében nagy segítség volt a Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség.  

Az eset kapcsán ismét bebizonyosodott: a második világháborús eredetű robbanóeszközöknek nincs „szavatossági ideje”.

Sőt, közel nyolc évtizednyi szunnyadást követően is elindulhatnak bennük nem kívánt kémiai reakciók, nem megfelelő kezelés során pedig akár még működésbe is léphetnek.  

Ezért ismételten hangsúlyozni kell: ha robbanótestnek vélt tárgy kerül elő, azonnal rendőrségi bejelentést kell tenni, hogy ezred tűzszerészei mihamarabb megkezdhessék a veszélyes eszköz kezelését.