Utazás előtt köt biztosítást? Ezekre ügyeljen!

A Magyar Nemzeti Bank honlapján tette közzé Dr. Nagy Olga, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja írását, amely több hasznos és fontos információt tartalmaz az utazásokhoz kapcsolódó biztosításokról. Itt ezek közül néhányat gyakorlati példákkal illusztrálva emelünk ki. 

A síelés kedvelt kikapcsolódási forma, egyben az egyik legnagyobb baleseti veszélyforrás is. Nem mindegy, milyen biztosítást kötünk. 

A PBT előtti egyik vitarendezési esetben egy utas kifejezetten síeléshez keresett biztosítást. Az általa kiválasztott termék nagyon kecsegtető volt, a különböző káresetekre 44 különböző szolgáltatást tartalmazott. A fedezetekről szóló terjedelmes táblázatban „orvosi segítségnyújtásra, a biztosított külföldi utazása során bekövetkező betegség vagy baleset esetére, beleértve a légi és közúton történő mentés költségeit is”, 50 millió Ft térítési határ szerepelt; lejjebb a „sípályáról történő mentés” esetére 2 millió Ft; majd a táblázat utolsó sorában a „légi úton történő mentés, hegyimentés, keresés” esetére 1 millió Ft térítési összeg szerepelt. A termék 79 oldalas részletes szerződési feltételeit az utas nem olvasta el. Majd megtörtént a baj, az ügyfél a sípályán olyan sérülést szenvedett, hogy helikopteres mentésre volt szüksége. A biztosító a felmerült 2,5 millió Ft összegű helikopteres mentési költségből azonban csak 1 milliót térített meg. A szerződéses feltétel részletes szabályai szerint ugyanis a sípályán bekövetkezett baleset helikopteres mentésére ez vonatkozott.  

A biztosítást mindenképpen az utazás megkezdése előtt tegyük meg!  

Egy utas már külföldön volt, amikor sziklamászás előtt a Magyarországon tartózkodó hozzátartozóit kérte meg, hogy kössenek neki biztosítást. Sziklamászás közben súlyos balesetet szenvedett, azonban a biztosító nem nyújtott szolgáltatást, csak a befizetett biztosítási díjat fizette vissza. Arra hivatkoztak, hogy a szerződéses feltétel szerint, amennyiben a szerződéskötéskor a biztosított nem Magyarországon tartózkodik, a szerződés érvényesen nem jön létre.  

Az autóban elhelyezett tárgyak biztosítása is sok apróságnak tűnő elemet tartalmaz.  

Egy kárt szenvedett család a nyaralásuk utolsó napján pakolt be bérelt gépjárművük csomagtartójába, majd lementek egy utolsót strandolni a reptéri út előtt. A bérelt gépjárművet feltörték, minden poggyászukat ellopták, az utasoknál csak a telefonjuk és a strandfelszerelésük maradt. Felhívták a biztosítót, azonnali pénzbeli segítséget kérve. Biztosítójuk kérte őket, hogy készítsenek fényképfelvételeket a feltört gépjárműről, tegyenek feljelentést a helyi rendőrségen, majd a megfelelő dokumentumok csatolásával jelentsék be a kárt. Ilyen esetekben a hazautazáshoz a legközelebbi magyar konzulátustól kell segítséget kérni, a biztosító ugyanis nem fogja az iratainkat pótolni és – hacsak nem szerepel a szerződéses feltételekben – nem nyújt azonnali gyorssegélyt a hazautazáshoz. A család hazaérkezve bejelentette a kárt a biztosítónál, amely azonban csak részben térítette meg azt. Csak az egyik biztosítottnak fizetett, mert csak őt tüntették fel az iratban. Részére is csak a feljelentésben felsorolt ingóságok kapcsán térített a biztosító a szerződés szerinti limitig. 

Utazás előtt érdemes ellenőrizni a bankkártyánkhoz tartozó biztosításunk szerződési feltételeit is. 

Egy család kisgyermekükkel utazott repülővel, ám megérkezéskor a poggyászként feladott 250 ezer Ft-ot meghaladó értékű babakocsi darabjaira törve érkezett meg. A biztosító azért nem térítette meg a poggyászkárt, mert a szerződéses feltétel szerint a 250 ezer Ft-ot meghaladó értékű vagyontárgyak nem voltak biztosítva.  

„Covid fedezettel rendelkezik”. Vagy mégsem?  

Covid fedezetet is tartalmazó útlemondási biztosítása alapján kérte a lemondási költsége megtérítését egy család. Egyik gyermekük hatósági karanténba került, s emiatt nem tudtak elindulni a tervezett utazásra. A gyermek Covid-tesztje nem volt pozitív, orvosi kezelésben sem részesült, ám az iskolai osztályában történt megbetegedések miatt vonatkozott rá a hatósági intézkedés. A biztosító nem nyújtott térítést, arra hivatkozva, hogy kockázatot kifejezetten csak a biztosítottak Covid megbetegedése esetére vállalt.  

Egy másik biztosító sem fizetett, amikor egy öttagú család egyik tagját Görögországba érkezve a reptéri hőkamerás megfigyelő rendszer kiszűrte, ott Covid-tesztet végeztettek vele, ami pozitív lett. Hatósági intézkedés keretében az egész családot két hétre karanténba helyezték, ami miatt plusz szállásköltségük, illetve – a repülőjegyek módosítása miatt – egyéb költségeik merültek fel. Tüneteik azonban nem voltak, így orvosi kezelésükre sem került sor. Biztosítójuk így azért nem nyújtott szolgáltatást, mert szerződéses feltételeiben kizárta a hatósági járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos károk rendezését.  

Célszerű tehát minden esetben a biztosítás részletes szerződési feltételeivel is megismerkednünk, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés. Ha mégis vitánk lenne a biztosítóval, az MNB keretein belül működő PBT-hez fordulhatunk ingyenes vitarendezést kérve vagy akár polgári peres bíróság előtt kereshetjük igazunkat.  

A teljes írás az MNB honlapján olvasható.