Végleg bezártak a kisposták? Ezt gyanítja az ellenzék

Késleltetett fájdalom? Talán erre játszik a Magyar Posta Zrt., a téli hónapokban hozzászokunk a megszokott postahivatalunk elvesztéséhez, tavasszal már nem is fog annyira fájni, ha kiderül: nem nyit ki többé. Postán belül is úgy gondolják a legtöbben, hogy amit egyszer felszámoltak, oda ritkán megy vissza az ember, de ennél többet a postai dolgozók sem tudnak. Több százezer embert érint a kisebb posták bezárása, különösen a kisebb településeken és a külvárosokban kerülnek nehezebb helyzetbe, és ott is elsősorban az idősek.

A múlt héten a Magyar Országgyűlésben is téma volt a helyzet. Dudás Róbert (Jobbik) a posták bezárásáról azt mondta: mindenki a megoldást keresi, kivéve a kormányt. A Jobbik egyébként már  két javaslattal is élt a kis posták megtartása érdekében, ám a kormányoldal mindkettőt leszavazta. Azt is, hogy a posta köteles legyen hivatalt üzemeltetni minden 500 főnél nagyobb településen, azt is, hogy a Szerencsejáték Zrt. nyújtson támogatást a postáknak. Felszólalásában az ellenzéki képviselő egy harmadik javaslattal is élt: az önkormányzatok számos helyen vennék át a posták üzemeltetését, ennek költségeit azonban csak kevesen tudják vállalni. Ha a magyar állam nem tudja támogatni a veszteséges állami postát, az önkormányzatokat kötelessége támogatni...

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár viszont máshogy és másban látja a magyar postával kapcsolatos teendőket. A posta előtt szerinte két fő feladat van: a korszerűsítés, valamint egy háborús infláció okozta helyzet miatti jelentős energiaáremelkedés kivédése. Ugyanakkor a parlamenti válaszban az is benne volt: ha az önkormányzatok átvállalják a költségek felét, lehetőség lesz a bezárt hivatalok üzemeltetésére. 

Nehéz lesz - hiszen az önkormányzat forrásai erősen megcsappantak, miből támogatná még a postákat is?

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője levélben is rákérdezett a postabezárásokra: mi a valódi oka a hatalmas léptékű posta-bezárásoknak. Közel 210 településen, mintegy 400 postafiók működését „szüneteltetik" átmenetileg. A párt közleménye szerint a számok azt mutatják, a Magyar Posta az utóbbi két évben kifejezetten nyereséges volt, hiszen 24,3 milliárd forint profitot termelt. A kormány és a Magyar Posta eddig következetesen szüneteltetésről beszélt, és azt mondták, hogy a minimálisan elégséges szolgáltatáshoz szükséges 1600 posta helyett a 366 posta működése szüneteltetésének ideje alatt is 2200 posta fog működni az országban. Dr. Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszolt a szocialista politikusnak, válaszában úgy fogalmazott, „az előírt mintegy 1600 posta helyett a szüneteltetést követően is országszerte több mint 2200 posta áll az ügyfelek rendelkezésére."

A frakcióvezető levonta a következtetést:  a bezárt posták nem fognak kinyitni.

Mit léphet erre a zsúfolt postákon sorba álló ügyfél? Tavasszal meglátjuk...  - gondolhatja, miközben tudja, ezt mondja a vak is.