WWF: a mesterséges vízpótlás nem fenntartható megoldás

A 2022-es rendkívüli szárazság az idei évben is folytatódni látszik. Az egész ország számára egyre sürgetőbb, hogy korszerű szemlélettel alakítsuk át vízgazdálkodásunkat, különösen a szárazsággal leginkább sújtott területeken - írja honlapján a WWF Magyarország. Jelenleg több vízpótlási projekt zajlik, ezek elsősorban a folyókban lévő vízmennyiség átvezetését célozzák a szárazodó területekre. A WWF Magyarország szerint a mesterséges vízpótlás nem elegendő és nem fenntartható megoldás. A korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízmegtartásra alkalmas területek kijelölésére a helyben keletkező csapadék megtartása érdekében és annak biztosítására, hogy a víz be tudjon szivárogni a talajba. Ez magában hordozza a területhasználat átalakítását, tehát egyes helyeken fel kell hagyni az eddig alkalmazott termelési módokkal, hogy az időszakosan vízjárta földeket a víz megtartására tudjuk használni. Ha nem lépünk sürgősen, a vízhiány egyre nagyobb károkat fog okozni.

Folyóink szabályozottak és árvízvédelmi töltések között folynak, ez számos kis patakra és csatornára is igaz. Ma már rendkívül kicsi az a folyókat kísérő hullámtér, ami alkalmas a víz befogadására. A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország mai területének közel 23 százalékát, összesen több mint 21 ezer km2-t érintettek. A folyószabályozások következtében azonban méretük jelentősen csökkent, a természetes árterek 90 százaléka eltűnt. Ha ennyivel kisebb terület áll ma rendelkezésre a vízkincs befogadására, akkor nem csodálkozhatunk, hogy elsivatagosodási folyamatok figyelhetők meg szerte az országban. 

„A Duna vízgyűjtőjén élő folyókra van szükség, melyek nincsenek mindenhol árvízvédelmi töltések közé szorítva, és nem terheltek duzzasztógátakkal. A természetesebb folyók az emberek és az egész élővilág számára is több hasznot hoznak. Ma Magyarországon abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy »víznagyhatalom« vagyunk. Valójában csak a nagy folyóink közvetlen közelében beszélhetünk ilyesmiről, hosszan tartó szárazság esetén már ott sem” – hangsúlyozza Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.

A vízkincs megőrzése és megtartása az egykori ártereinek visszakapcsolása a folyókhoz. Második lépésként az árvízvédelmi töltéseken kívüli, mély fekvésű és mezőgazdasági termelés szempontjából rossz adottságú területekre kell eljuttatni a vizet, illetve az ilyen területeken összegyűlő vizeket nem szabad elvezetni. A természetes vízvisszatartás szemléletét követve a víz időszakos jelenléte javítja a talaj vízellátását és a helyi klímát, összességében a közvetlen környezet vízháztartását - írják a szakemberek.  A területhasználat vízmegtartást fókuszba állító megváltoztatása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb, legsürgősebb intézkedése, mert az időnk és a vizünk egyre csak fogy...

A természeti erőforrások védelmével az emberiség jövőjéért dolgoznak

A WWF Magyarország a nemzetközi alapítvány hazai szervezete, amely 1991-ben kezdte meg működését. A közhasznú alapítványként működő civil szervezet a nemzetközi természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik, de a hazai igények alapján meghatározott célkitűzéseket követ. Természetvédelmi munkájuk kiterjed a vizesélőhelyek - kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek - és a természetes erdők védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítanak  az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.