Esővízgyűjtés kezdőknek és haladóknak

A vízfogyasztás mérséklésére ma már nem csak takarékossági okokból kell odafigyelnünk – ennél is fontosabb, hogy felelősséggel használjunk egy olyan értéket, amelyből ilyen kevés áll rendelkezésre. Az otthoni vízfogyasztást csökkentő módszereket már a legtöbben pontosan ismerik és alkalmazzák is, ám egy kertes házban ennél jóval többet kell tennünk. A cserjék, fák, virágok, vagy épp a veteményes locsolása, a kerti utak tisztán tartása, a kerti tó feltöltése mind-mind vizet igényel – mindezt a konyhai csapból kifolyatni sem gazdaságosnak, sem környezettudatosnak nem nevezhető.

Természetesen vannak egyszerű módszerek, amellyel a szürkevíz (az a szennyvíz, ami csak némi tisztítószert tartalmaz, például a mosásból, kézmosásból és fürdésből származó víz) hasznosítható. Vécéöblítésre akár tisztítás nélkül is megfelel, de némi szűrést követően a kertben is nyugodtan felhasználhatjuk. Ha nincs ásott kerti kutunk – ami egyébként szintén óriási érték, úgyhogy tartsuk karban! – a legjobb és leglogikusabb módszer az esővíz összegyűjtése.

Hogyan gyűjtsünk esővizet?

Kisebb kertekben az esővízgyűjtő hordó lehet az első, legkönnyebben megvalósítható lépés. Ennek legnagyobb előnye, hogy olcsó és gyorsan telepíthető: egyszerűen tegyük az ereszcsatorna alá az általában műanyagból, ritkábban fémből készült hordót. Hátránya, hogy a víz könnyen megalgásodhat benne és a szúnyogok is túlságosan jó lakhelynek gondolhatják. Locsolni hagyományos öntözőkannával lehet belőle, ami alacsony vízállás esetén már kényelmetlen lehet.

Eggyel elegánsabb megoldás az esővízgyűjtő tartály: ilyenkor az ereszcsatornát és a tartályt egy speciális cső köti össze (ezt nevezik ereszcsatorna vízgyűjtő szettnek), a beüzemelése azonban még ennek sem ördöngösség. Több méretben kapható, ráadásul további előny, hogy ezeket akár rendszerbe is köthetjük, így, ha az egyik megtelik, a víz tovább tud áramolni a következőbe – mondja, Taba Barbara Borbála, a Praktiker szortiment menedzsere.  A későbbi használta is praktikusabb, mint a hordónak, ugyanis van rajta egy csap, amire csatlakoztatható a slag is. Fontos, hogy az igazán kényelmes öntözéshez nagyobb víznyomás kell, ehhez pedig szivattyúra lesz szükségünk.

A legkomplexebb megoldás a föld alatti esővízgyűjtő és -tároló rendszer kialakítása. Ennek előnye, hogy szinte láthatatlan, nem foglal helyet a kertben, ráadásul rengeteg víz tárolását megoldhatjuk általa. Hátránya viszont, hogy még a komolyabb kertrendezés előtt érdemes kialakítani, különben nagy felfordulással, sok földmunkával jár a telepítés. Ennek megfelelően elég költséges is, egyértelmű haszna miatt azonban érdemes lehet belevágni, főleg nagyméretű kert esetén.

Az esővíz gyűjtése és felhasználása terén egyre nagyobb tudatosság figyelhető meg a vásárlók részéről is. Bizonyítja ezt az is, hogy a tavalyi évhez képest majdnem a duplájára nőtt a kereslet az esővíz-gyűjtő tartályok, hordók és tartozékok iránt, valamint az is a tudatosságot igazolja, hogy még a nagy szárazság előtt mutatkozott leginkább érdeklődés az esővíz-gyűjtő megoldások iránt – hangsúlyozza Taba Barbara Borbála.

Mekkora tartályt vegyünk?

Az esővízgyűjtő megvásárlása előtt gyakran felmerül a kérdés, hogy mekkorát válasszunk. Ez elsősorban a tető méretétől és a tájegyég csapadékosságától függ – no meg persze azt is számításba kell venni, hogy nagyjából mekkora kertet szeretnénk locsolni – sorolja a szakember. Hasznos tudni, hogy egy 40 négyzetméteres tetőről egy esősebb időszakban akár 600–700 liter víz is összegyűjthető.

Bár Magyarországon még kevésbé számít általánosnak az esővíz gyűjtése, a felfogható csapadékvíz mennyisége számottevő: a számítások szerint megfelelően kiépített rendszer esetén az évi csapadék fele az épületek tetőszerkezetéről a tartályokba kerülhetne. Ez a víz nemcsak szinte ingyen van, hanem még a növényeinknek is kimondottan jót tesz, hiszen lágy és szennyeződésektől, vegyi anyagoktól mentes.